Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Varga J. János: „Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok...” A természeti környezet szerepe a dunántúli végvári harcokban
kicsiny, gyengén fölszerelt, csekély, általában 200-250 fős őrséggel7 ellátott erősségek voltak, amelyeknek ereje abban rejlett, hogy többlépcsős védelmi rendszert alkottak, szoros fegyelmet tartottak és közös, a dunántúli főkapitány - korszakunkban a Batthyányak - parancsnoksága alatt állottak. Együttműködésük — amelynek példáival még találkozunk - kifeszített hálóhoz tette hasonlatossá ezt a rendszert, amelyen az ellenség előbb-utóbb fennakadt. A végvárvonalon zajló küzdelemben kialakultak a védelem sajátos formái. A védők igyekeztek az erdős, dombos, vizektől szabdalt Dunántúl természeti adottságait a maguk javára fordítani. A török portyázó csapatok betöréseit legegyszerűbben folyóparti bevágások készítésével nehezítették meg: a gázlóhoz, révhez vezető utat kidöntött fákkal eltorlaszolták, így az átkelőhely megközelíthetetlenné, használhatatlanná vált. Jelentőségüket mutatjaNádasdy Ferencnek a XVII. század közepén kelt erélyes hangú levele, amelyet Káldy Péter Vas vármegyei alispánnak írt: „Akit bevágatott is kegyelmetek, csak az mindennapi tolvaj s csavargó ellen sem elegendő, nemhogy az pogány ereit tartóztathatná meg. Utolszor parancsoljuk ezért kegyelmeteknek ezen Rába bevágatását, melyet úgy vitessen végbe, hogy ha legkisebbik kára következik is ennek az földnek, annak gondviseletlensége miatt, higyje el, valóságosan életével pótolja meg kegyelmetek.”8 Egy évszázaddal korábban Pemeszy Farkas, Nádasdy Tamás tisztségviselője így nyugtázta Segesdről a nádor utasítását: „... megértettem az nagyságod parancsolatját az réveknek vágása felől. Mihelen láttam az nagyságod levelét, erősen meghagytam az lábodiaknak, hogy az éjjel az bodai révet erősen bevágják.”9 Az átkelőhelyeket szemmel tartották s ha rabló török közeledett, többnyire akadt valaki, aki értesítette a legközelebbi őrséget. Babócsánál esett meg 1551 nyarán, hogy a Dráva gázlóját eltorlaszolva találták a törökök, ezért a várhoz közeli malomnál próbáltak átjutni a túlsó partra. A babócsaiak nem fedezték fel őket a hajnali szürkületben, de hallották, hogy „... nagy locsé-pocsé kezd lenni és azt vélik..., hogy az csordát hajtják kü. Azonban béfut az molnár és megmondja, hogy törek..A sebtében összekapott őrség éppen átkelés közben ütött rajtuk: hatvanat elevenen hoztak el s 200 lovat is zsákmányoltak.10 A török betörések ellen hírközlő rendszer kiépítésével is védekeztek. Futárszolgálatot hoztak létre, amely a Batthyányak tisztségviselése idején Németújvár és Körmend központtal működött.11 Batthyány Ádám utasította a végvárak parancsnokait, hogy a török megjelenését a zalai végeken azonnal 140
