Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében
jelentős része sajnos meglehetősen pontatlan, nem egy esetben félrevezető. Érthető, hogy a pontatlan alaprajzok nyomán készült rekonstrukciós képek még kevésbé elfogadhatóak. 8. Soós Elemér: Magyarország várai. OSZK Kézirattár. Föl. Hung. 3105 (40 kötet). A hatalmas adatgyűjtemény felmérései és rajzai amatőr szintűek, történeti adatgyűjtése pontatlan, történeti feldolgozásai dilettáns szintűek, hatalmas adattára azonban ma is nélkülözhetetlen. 9. Vö. Csorba Csaba: A magyarországi várkutatás története. Vázlatos áttekintés, kny. MTA II. osztály Közleményei 1974/2. 10. Vö. R. Várkonyi Agnes: Környezet és végvár (végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései a XVI-XVII. századi Magyarországon), kny. Studia Agriensia 14. Eger, 1993. - Taglalja a várak vízvédelmi rendszerét ill. általában a végvárvonal és a vizek kapcsolatát (uo. 15-17.). A végvár és erdő (uo. 17-19.) fejezetben a várépítés és az erdőirtások kapcsolatát elemzi. A várak körüli védelmi (biztonsági) célú erdőirtásokról nem ír. 11. Vö. Takáts Sándor: Rajzok a török világból. I- III . köt. Bp. 1915-1917. (különösen A magyar vár c. írása). 12. Varjú Elemér: Magyar várak. Bp. én. 12. (reprezentatív váralbumának elsősorban képanyaga - a fotók - jelentenek értéket). 13. Vö. Fügedi im. 10-13. 14. Vö. Sándorfi György és Nováki Gyula vártopográfiai adataival: Nováki Gyula-Sándorfi György-Miklós Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. Bp. 1979., Nováki Gyula-Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai (az őskortól a kuruc korig). Bp.-Miskolc, 1992., Komárom megye régészeti topográfiája. Bp. 1979., Veszprém megye régészeti topográfiája 1—4. köt. Bp. 1966-1972. stb. 15. Vö. Fügedi im. 98-214. (Adattár). 16. Fügedi Erik, csakúgy, mint a várkutató történészek többsége, a várakat elsősorban az írásos forrásokból (oklevelek ill. történeti feldolgozások, régi vármetszetek, térképek) ismerte, helyszíni bejárás útján szerezhető információk gyűjtésével nem foglalkozott. Pedig a várkutatás egyike azoknak a tudományszakoknak, amelyek íróasztal mellől nem művcl- hetök, a személyes terepbejárást semmiféle más információ nem helyettesítheti. Várfelmérések, várleírások vonatkozásában Nováki Gyula és Sándorfi György mintaszerű pontossága a továbbiakban a kutatás alapkövetelményévé kell, hogy váljon. Ezt a munkát Sándorfi György korai halála 1993-ban lelassítja, de bízunk benne, hogy lesznek, akik (éppen tőle tanulva) a nyomába lépnek és életművét folytatják. 17. Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. Tokaj-Ónod-Szerencs. Bp. 1980. 74. (Ónod kiépítésének terve az 1570-es években). Tokaj esetében is az egykori vár a tervezett (de szintén meg nem épült) olaszbástyás várnak szögletébe szorult volna vissza (uo. 73.). 18. Méri István: A kanizsai várásatás. Vázlat a kanizsai vár és város történetének kutatásához. Kiadásra előkészítette Kovalovszki Júlia. Bp. 1988.1. tábla (85.). Méri István módszertani szempontból alapvető feldolgozása kitűnő elemzést ad a felmérések és látképek hitelességéről, s ásatási adataival összevetve tisztázza a kanizsai vár (sőt a zalavári vár) addig megoldhatatlannak tűnő alapvető adatait. Méri Istvánnak gyakornoka voltam (1969), amikor a kanizsai ásatás feldolgozását végezte, s akkor tapasztalhattam, milyen aprólékosan, minden adatot külön-külön ellenőrizve készíti összegzéseit, amelyek évtizedek múltán is kikezdhetetlen mesterművek. 19. Illéssy János: Várvizsgálatok 1557-58-ban. Hadtörténelmi közlemények 1894. 68-69. Jónéhány várhegy máig is erdőtlen, feltehetően a tudatos erdőirtás következtében. 20. Uo. 219. A XVI-XVII. században a külföldi hadmérnökök egyrészt arra törekszenek, hogy a várak védelmét külső védművek létesítésével mélységben tagolják, vagy ha erre nincs mód, legalább a vár előtti terepet igyekeznek úgy átalakítani, hogy az ágyúharc során a védőknek legyen kedvező, s minél nehezebb legyen a támadóknak közelítő árkokkal közel férkőzni a falakhoz. 127
