Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében
megejtő részletességgel ábrázolják a tájat (vizeket, dombokat, a növényzetet, állatokat, építményeket, kerteket, szántókat stb.). Csakhogy a várak ill. városok környezetének ábrázolása még annyi hitelességgel sem bír, mint maguk az objektumok. Ugyanis a leírásokat, esetleges (alaprajzi) vázlatokat legalább az alakját többé-kevésbé a valóságot megfelelően ábrázolta (egyes kivételektől eltekintve), a környezetre vonatkozó információk viszont annál szegényesebbek. Ezt az űrt fantáziájával töltötte ki. Nem létező hegyeket, dombokat, házakat, kerteket komponált az elő- és háttérbe, s az egészet, hogy mozgalmasabb legyen, staffázsalakokkal népesítette be. Tehát amit látunk, az nem a valóságot tükrözi, hanem azt mutatja, hogy a helyszínen sosem járt művész hogyan képzelte el a magyar tájat, a településeket, az embereket, a török hadszínteret.92 A várábrázolások hitelességének alapkérdésében közel négy évtizede állást foglalt Gerő László, legszögezve, hogy a XVI-XVII. századi veduták néhány alaptípusra vezethetők általában vissza, nem a helyszínen készültek, nem helyszíni vázlatok alapján, hanem leírásokra alapozottan, - még a látszólag hitelesnek (hűnek) mutatkozó sorozatokban is. A Gerő által közölt várképek többsége hiteles. Mások azonban korántsem éltek ilyen forráskritikával. Galavics Géza a török ellenes harcok képzőművészeti vetületeit összefoglaló nagy monográfiájában a hitelesség kérdésével úgyszólván nem is foglalkozik. Mint művészettörténészt, a művészeti kvalitás kategóriája foglalkoztatta, a hitelesség kategóriája látókörén kívül maradt.94 Nagy László XVII. századi végvári harcokat tárgyaló alapvető összefoglalása is jórészt fantáziaképeket közöl a várakról, városokról.95 A vármonográfiák egész sora, amely az 1970-es évek óta megjelent, egész sor fantáziaképet közöl, hiteleseket szinte elvétve. A szerzők (Sugár István, Veress D. Csaba és mások) számára a várábrázolás egyszerűen térkitöltő illusztráció, hitelességük kérdésével egyáltalán nem is foglalkoznak. De hiába keresünk az új monográfiákban a várak (közvetlen) környezetével kapcsolatos információkat, nem találunk.96 A példákat hosszan sorolhatnánk a hitelesnek vélt ábrázolásokat közlő munkákról. Elégséges, ha példaként Szíj Rezső várpalotai látképeket ismertető füzetét,97, Jenei Ferencnek a tatai várról írott munkáját,”, Koppány Tibor cseszneki füzetét,99 vagy Kovács Péternek a székesfehérvéri városképekről kiadott írását100 említjük. 118
