Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)
Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében
Füzér. A falu mellett fekvő várhegy oldala meredek és köves.3" Torna: „Egy régi vár egy köves, magas hegyen, amiről az egész fő völgyet be lehet lőni.“31 Murány: „A vár egy nagyon meredek sziklán áll, amit maga a természet erősített meg, ezért nem lehet rá felhágni: mivel azonban a szomszédos hegyhátakról be lehet lőni a várat, nehéz védeni azt. Ennek következtében már minden épület rommá vált benne, amit hamarosan az öreg várfal is követni fog.“33 Krasznahorka: „A vár, ahol a vármegyei házipénztár volt, egy jól védhető hegyen fekszik.“ Ecsed'. A kastély teljesen romos. Környezet: „A falunál lévő nagy mocsár (= az Ecsedi láp) sohasem szárad ki, hosszú, tartósan (száraz időben?) a jelzett úton könnyű szekérrel lehet járni. A nagy mocsár, a Láp esős időben nagyon megárad, elönti a szomszédos sectio rétjeit. A meglévő árkok mentén csak egyesével, gyalog lehet előrejutni, mint ahogy néhány lakos is gyalog át mer menni a nádason a környező falvakba.“34 A XVIII. században a katonai felmérés térképeinél sokkal részletesebb, nagyobb léptékű mappa készült valamennyi magyarországi városról, s többezer faluról. Ezek a térképek feltüntetik a települések körüli erődítés (még föllelhető) nyomait, a településen kívül fekvő erődítményeket is. A nagyobb (fallal körülvett) városok úgyszólván mindegyikéről készült (és fennmaradt) több látkép. Ezek a képek, csakúgy, mint a térképek egyértelműen hitelesek. Térképek tekintetében csak a korabeli technika szintje a pontosság meghatározója, illetve az, hogy bizonyos felszíni nyomokat nem ábrázoltak abban az esetben, ha a térkép rendeltetése szempontjából közömbösnek számított (pl. nem volt birtokjogi jelentősége). A látképek esetében a rajzoló (festő) tudása és gondossága volt a pontosság mércéje. Jelentős az erdélyi városokat ábrázoló sorozat (Conrad von Weiss tollrajzai, 1735). Úgy tűnik, a falakhoz közeli területek ekkor még nem épültek be. A délről ábrázolt Beszterce környéke kopár. Segesvár (keletről) esetében viszont erdők, házak vannak a falakon kívül (külváros). Medgyesen (délről) kertek, erdők húzódnak a falon kívül. Marosvásárhely (délkeletről) előtere kopár, Székelyudvarhely (keletről) mellett erdők zöldellnek, Kőhalom környéke viszont kopár.35 109
