Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): Végvár és környezet - Studia Agriensia 15. (Eger, 1995)

Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében

dezekkel nem rendelkezett, azt (felelevenítve egy régebben használatos megjelölést) a mentsvárak közé sorolta.16

A XVI-XV1I. században a török harcok során váraink százainak változott meg eredeti rendeltetése (stratégiai szerepe) az ország belsejében. Külföldi (elsősorban olasz és német) hadmérnökök, várszakértőnek számító hadvezérek egész sora fordult meg Magyarországon, járta be, ismerte meg, mérte fel a magyar erődítményeket, s egyben értékelte is. Ebben a felmérő-értékelő munkában természetesen magyarok is resztvettek. A magyar szakirodalom (pl. Takáts Sándor) hajlamos volt arra, hogy a törökellenes harcokban résztvevő külföldi katonai vezetőket úgy tüntette fel, mint a magyarsággal nem szimpatizáló, azt lenéző egyéneket, valójában azonban nem etnikai elfogultság vezette a külföldieket akkor, amikor tapasztalataikat megfogalmazták. Várak tekintetében a XVI. századi első felmérések során általános volt a nézetük, hogy a legtöbb erősség telepítése az akkori idők katonai követelményeinek nem felel meg (ami nem is csoda, hiszen századokkal korábban épültek); vagy teljes átépítésük (bővítésük), vagy lebontásuk lenne célszerű. Készültek tervek, amelyek szerint a középkori vár egésze elfért volna egyetlen bástyában (Ónod), vagy a védőművek teljes rendszerét átépíteni szándékoztak (Kanizsa).18 ezekből a tervekből pénzhiány miatt semmi sem lett, sokkal kisebb léptékű építkezésekre került csak sor, s részben azok sem fejeződtek be, ami miatt a vár szinte inkább gyengült, mint erősödött (példa erre Eger esete 1596-ban).

A vár és környezete kutatása szempontjából különösen tanulságos olvasmány az 1557/58-as várvizsgálatok eredménye. A Thurzó Ferenc elnöklete alatt várbejárást, helyszíni adatgyűjtést végző bizottságban a magyarok (Dóczy Gábor, Ördög Péter, Pesthi Ferenc) mellett külföldiek (F. Salamanca és Ch. Görtschacher) is resztvettek.

Sáros váránál a következő észrevételeket jegyezték föl: Bár vár nincs a végeken, fenntartása nagy anyagi terhet jelent, az őrséget mégsem kell csökkenteni (létszám: 111). „Mert bár a vár magas helyen, vagyis hegyen áll, s a hegy oly meredek, hogy köröskörül egész a falig meg nem közelíthető, mégis maga a fal alacsony és gyönge, s csupán ez a gyönge fal övezi a várat. Azonkívül a hegy csaknem a falig be van fásítva, amely erdő az ellenség támadásait könnyen takarhatja, miért is elrendeltük, hogy mihelyt az idő

106