Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Nagy László: Várad szerepe a Partium és Erdély életében a 16-17. században
elbocsátott Heissler Donat tábornok kezdte meg, aki 1692 nyarán jelentős számú ágyúval és haddal vonult a blokád alatt tartott vár ellen. Ez a kiváló, bátor parancsnok „keményen megszorítván őket, segítségek sehunnan nem jővén, noha nehezen ménének rá, mert híres vitéz emberek valának benne, de elfogyván élések, kételenség alatt feladják Hajszlernak.” A tábornok elkísértette biztos helyre a bátran küzdő védőket, akik 1692. június 5-én adták fel Erdély „fő bástyáját”.43 A kelet-magyarországi törökellenes harcokban és így Várad visszafoglalásában is jelentős számú magyar csapatok vettek részt, akik a nyugati hadvezérek értékelése szerint is kitűntek bátorságukkal, harci leleményükkel.44 Talán ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a múlt század végi, e század eleji hadtörténetírás viszonylag bőven foglalkozott Várad kapitulációjával.45 Remélhetőleg Várad fölszabadításának három százados évfordulója serkentőleg hat a mai történészekre és hadtörténészekre is, hogy az elmúlt évtizedek hallgatása után az érdeklődés és a kutatás homlokterébe kerüljön „Szent László városának” és várának sorsa, török hódoltság kori szerepének alakulása. Annak ellenére, hogy a magyar vitézség és a magyar kultúra ezen kiemelkedő emlékhelye, a Magyarországot kétszer is sújtó igazságtalan békekötések következményeként, idegen ország területén fekszik. Ha a politikai realitás és józanság el is fogadja a határok megváltoztathatatlanságát, ez nem jelentheti azt - hogy miként az elmúlt évtizedekben - ma és a jövőben is elhanyagoljuk a történelmünk azon helyeihez fűződő dicső emlékek ápolását, amelyek nemzeti múltunk szerves, elszakíthatatlan részét alkotják. Hiszen a „váradi csillagokra”, e vár háromszor hősi helytállást tanúsító védőire is méltán ráillenek nagy poétánk verssorai: „Csak akkor születtek nagy dolgok / Ha bátrak voltak, akik mertek / S ha százszor tudtak bátrak lenni, / Százszor bátrak és viharvertek.”46 JEGYZETEK 1. Ady Endre: A Vér városa. (In: Összes novellái. Bp., 1961. 1096-1100.) 2. Szamosközy István: Erdély története (1598-1599., 1603. )Bp., 1977., 57-60., 85. 3. Bethlen Gábor 1614. febr. 10-i lev. Rhédey Ferenchez (In: Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei - továbbiakban Bethlen pol. lev. - Bp., 1879. 13.) 4. Bethlen pol. lev. 88. 5. L. pl. Szilágyi Sándor: A két Rákóczi György családi levelezése. 1632-1660. Bp., 1875. 17., 38., 44., 51., 66-69. 169-170., 216., továbbá uő: Az erdélyi hódoltság és végvárai (In: Rajzok és tanulmányok. Bp., 1875, II. k.) 50
