Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Nagy László: Várad szerepe a Partium és Erdély életében a 16-17. században
pitánya, az ugyancsak féktelen Halasi Fekete Péter, hasonló magatartású katonáival kivonul Bihar vármegyéből. E feltétel teljesítése után a helyőrség átadta Váradot Bocskai megbízottainak, s ezzel az erősség Transsylvá- nia „fő bástyája” lett ismét, több mint fél évszázadra.27 Az erdélyi fejedelemséghez visszakerült Várad birtoklása rövidesen kiemelkedő szerepet kapott a Bocskai halálát követő trónviszályok alakulásában; Rákóczi Zsigmond, majd Báthory Gábor trónfoglalásában.28 Ám meghatározó jelentőséget nyert 1613 őszén is, amikor a „jót tött urát és fejedelmét eláruló” Bethlen Gábor udvari főkapitány török-tatár csapatokkal az országba tört, hogy a szultán akaratából ő üljön az erdélyi fejedelmi székbe. Tervének sikere nem csekély mértékben azon múlott, hogy praktikával kicsalogatták Várad falai közül az oda bezárkózott Bátho- ryt és a falakon kívül orvul meggyilkolták az ifjú fejedelmet. A török fegyverekkel trónra ültetett Bethlen sógora, Rhédey Ferenc váradi főkapitány, csakis ezt követően tudta az új uralkodó hűségére felesketni a szilárdan Báthory-párti váradi helyőrséget.29 Szent László király vára és városa három évvel később ismét kulcsszerepet kapott Erdély sorsának alakulásában. Akkor, amikor a bécsi udvartól is támogatott Homonnai Drugeth György Bethlen megbuktatására és trónja megszerzésére Erdélybe tört. Rhédey Ferenc nem csupán Várad őrségét tudta fölvonultatni Homonnai ellen, hanem a bihari, úgynevezett „kis hajdúvárosok” kardforgató népét is. A szorult helyzetbe került Bethlen 1616 elején a következő védelmi tervet készítette: Nem várja meg Homonnait Erdély belsejében, hanem elébe megy. Útjában érinti Váradot, ahol elhelyezi feleségét, és családi kincseit. Ezért Rhédey lássa el a várat „búzával, abrakkal, szénával és fával és minden éléssel.” Közölte azt is, ha Homonnai akkora létszámú sereggel indul támadásra, hogy nem tanácsos azzal nyílt csatában szembeszállni, akkor Váradhoz vezeti csapatait és a várra támaszkodva szervezi meg Erdély védelmét.30 Júniusban Rhédey főkapitány szétverte a váradiak- kal és a hajdúk egy részével az intervenciós csapatokat, s ezt követően az erősség inkább csak toborzási központként szerepelt Bethlen Habs- burg-ellenes háborúi idején.31 Bethlen Gábor halála után I. Rákóczi György trónra kerülésében döntő szerepet játszott ifjabb Bethlen István váradi főkapitány Rákóczi mellé állása atyjával szemben és az a körülmény, hogy a vár Rákóczi kezére jutott.32 Ugyancsak Várad volt a védelmi központ 1636-ban, amikor török sereg indult Erdélybe Rákóczi detronizálására. A fejedelem ide menekítette családját és e várra támaszkodva szervezte meg a sikeres ellenállást a törökkel szemben.33 Az 1644/45-ös Habsburg-ellenes hadjárata idején 45
