Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Vass Előd: Az egri vilajet török végvárainak katonai, gazdasági és kulturális régióközpont szerepváltásai

kálómmal is áthoztak. Ezek a török betelepítések az egri vilajet területén vegyes balkáni népességű, kisebb-nagyobb régiókat hoztak létre. Az egyik ilyen náhije-székhely Baja volt. Az egri tartomány (vilajet) kiadási és bevételi pénztári naplójában 1622. február 15-én, hétfőn, szerepel Ahmed Ef- fendi bajai emin, amolyan pénztári biztos, aki a török vám- és adószedéssel volt megbízva. A bajai török pénztári hivatal (muqataa) biztosaként behajtott részletként a fenti időpontban 29 154 török akcse összeget fizetett be. Az is ismeretessé válik, hogy a bajai török pénztári biztos, Ahmed Effendi korában az egri kincstár defterdárja volt. Az egri kincstár pénztári naplójának feljegyzése tehát Baján már működő vám- és adóhivatalról számol be, amelyet közvetlenül Egerből kiküldött török tisztviselő irányított. Bajáról keltezés nélkül íródott Elhadzsi Muszlih, az egri lovasok szerodája fiához, Mehmed Cselebi egri ruznámedzsihez küldött levele. A keltezést a címzett neve alapján szintén 1622. évre tehetjük, mivel ebben az évben a címzett Mehmed Cselebi az egri vilajet defterdárjának kethüdája volt. A két különböző helyen szereplő azonos név és foglalkozás alapján a címzett azonosíthatóvá válik, Elhadzs Muszlih Szeged, Bács és Zombor meglátogatása után érkezett Bajára, s közben mindenütt a török alsó fokú tisztviselők visszaéléseit tapasztalta. A török hivatali visszaélésekről és a ráják elnyomásáról írt jelentését pontosan a Bajáról Budára induló kocsikkal küldi Egerbe. Az egri tartomány kincstárának küldött jelentésének tartalmával, fiához írt levelében is foglalkozik. Itt állapítja meg, hogy Bácskából puszta lett: „...Ha szemeiteket nem nyitjátok ki, később se mondjátok, hogy mi erről nem tudunk, s az Isten előtt kell számot adnotok...”. Továbbá írta, hogy ők (a török agák!) Bácskát elhanyagolják. Ahogy a továbbiakban is elmondja: „...mi tudjuk, hogy az agák Bácska elnéptelenedésében bűnösök.” Megtudjuk a levélből, hogy a szegedi szandzsákbég, Hüszein, nem engedi meg Egerbe jelenteni a ráják elnyomását, s a Ser és a Kanun - az iszlám vallásjog és a szultáni törvények - ellenére Zomborban és Bácson törvénytelen adókat szednek be. Elhadzsi Muszlih Bajáról csak annyit ír, hogy kikötőjében 37 hajót látott, amit bácskai gabonával raktak meg. Keserű szájízzel folytatta levelét: „...mi ezen zsarnokok miatt a saját költségeinket a Budára való útra sem, de még hazáig (Egerig) is alig kapjuk meg.18 Elhadzsi Muszlih fiához írt leveléből a kisebb régióközpontok általános helyzetét, mint Baja, Szabadka, Zombor stb. ismerhetjük meg. Az általános pénzromlás következtében megnövekedett adók készpénz, termény és közmunkaszolgáltatásai, tehát a korábban beindult gazdasági folyamatban a középső-központokba, a szandzsákok székhelyeire áramlanak be. Az oszmán-török kettős gazdaság tör348