Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Ivicsics Péter: Kisebb végvárak, véghelyek Vas megyében
udvar felé. Ha nagyobb támadást nem is bírt volna ki az épületek által határolt terület, de a környék általános védelmére fenntartott katonaságnak alkalmas szállást biztosított, kisebb megerősítésekkel. A kolostor 1658-ban Ákosházy Sárkány János zálogbirtokába került.15 Az elhagyatott, romos épületekből a dunántúli vicegenerális 1660-as években várkastélyt épít magának a kolostor déli szárnyának felhasználásával. Erős tornyot építtet a quadratura délnyugati sarkán. Az ahhoz csatlakozó déli szárnyat felújította, átalakította, amely a védelmi funkció miatt pár- tázatos lezárással készült, alatta kulcslyuk alakú lőrés-sorral.16 A dömölki bencés apátság a 16. század elején hanyatlásnak indult.17 A kolostort a század közepén, Veszprém bevétele után (1552) elszaporodó török betörések, portyázások hatására megerősítik, várrá alakítják. A kolostorból és majorból kialakított „kicsiny erősséget” palánk vette körül. A külső és belső vár létrehozásáról szól az a levél, amit 1561-ben írt Zarka- házy Zarka Pál kapitány urának, Nádasdy Tamásnak. Ebből tudjuk meg, hogy a környékre kiküldött Zarka Pál ezt a helyet találta legalkalmasabbnak egy megfigyelő állás telepítésére, ahonnan a jeladás (puskalövés) is felhallik Sárvárra. A néhány katonához kért szakállas puskákat18 megkapta az erősség, hisz egy 1602-ben felvett inventáriumban még szerepelnek.19 Az erősség kiépítésének bizonyítékát találta meg Kozák Károly régész, amikor az 1987-ben a celldömölki Eltz kastély udvarán felfedezett kapuke- retköveket azonosította.20 Rekonstrukciója szerint a kváderköves keretfaragáson belüli tükörben félköríves, felvonóhidas kapu volt, megközelítően 2x3,2 méter mérettel.21 Kétségkívül az alig működő apátság megerősítése elsősorban hadászati célzatú; katonaság jelenlétére utal. A dömölki „kicsiny erősség” közelében (4-5 km) fekszik Kemenes- szentmárton falu temploma, szükséges halló- és látótávolságon belül. Az épületről a korábbi vizitációk feljegyezték, hogy várból alakították templommá és a padláson lőréses ablakok látszódnak.22 Az 1989-es felújítás alkalmat adott a templom helyszíni szondázó kutatására.23 Ez lehetővé tette a mai, lényegében a 18. századi állapotot megelőző építési szakaszok megkülönböztetését. A környékbeli régészeti leletek még római kori életre is utalnak e helyen.24 A falu közepén lévő kicsiny, talán mesterséges dombon állt a 13. századból való román kori templom.25 Jellegzetesen torony nélküli hajóból és szentélyből állt. Az ismert templomok legkisebbjeihez hasonló méretű hajón íves déli kapu és két rézsűs bélletű ablakocska volt. Az akkori szentély formája ismeretlen; talán félköríves lehetett.26 A 16. század végén, a 17. század elején - talán Nádasdy kegyuraságának támogatásával - vártemplommá alakítot298