Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Ivicsics Péter: Kisebb végvárak, véghelyek Vas megyében
teréről; következtethetünk e harmadik vonalbeli végvárrendszer létére és működésére. Az erődítéseket helyük szerint két fő csoportba sorolom: az elsőbe a közép- és kisnemesség lakhelyei és a körülöttük folyt munkák; a másodikba pedig főleg az egyházi építmények vagy a köréjük vont megerősítések tartoznak. E felosztás tükrözi a települések birtokviszonyait, a birtokosok anyagi erejét és legfőképpen az erre az időre megörökölt szilárd építőanyagú (kő és tégla) épületekhez való kapcsolódást (vár, kastély, templom, kolostor). Vizsgált területemen, a mai Vas megyében önálló faluközösségi védelmi rendszer mai ismereteink szerint nem készült. Mindig valami meglévő épülethez kötődött a védelem, azt bővítették, erősítették. Az első csoportba tartozó építkezések zömmel az eddig is lakott nemesi birtokközpontokban, rezidenciákon folytak a 16. század második felében és a 17. század folyamán. Az udvarházak folyamatosan lakottak voltak és megerősítésük ellenére csak a legvégső veszélyben hagyták el lakóik. A Batthyányiak az 1524-es megszerzett strémi uradalomhoz csatolt Csákány településbe (ma: Csákánydoroszló) helyezték át az uradalom székhelyét a 16. század második felében.5 A mai kastély magját 1570-1580 körül építették fel, majd az 1610-es években erős tornyot ragasztottak hozzá. Jellemzően az alsóbb toronyszintek zárt kiképzésűek. A középső szinteken ma is látható vakablakok közepén kulcslyuk alakú lőrések mutatják a védelmi funkció fontosságát. A csákányi kastély végvárrá történő kiépítését a 17. század közepén végezték. Egyrészt bővítették a meglévő kastélyt, valamint melléképületeket építettek, másrészt palánkot és sáncárokvédőművet készítettek a vár köré.'1 Bél Mátyás 1730 körüli leírása szerint a kastély „Valamikor Kanizsával szemben telepített őrhely volt”.7 Itt kell megjegyezni, hogy a fenti leírás tesz említést arról, miszerint az uradalomhoz tartozó falvak is sáncárokkal voltak védve. (Szentpéter, Szalafej, Pankasz, Szenyeháza).8 A Sennyeyek birtokában lévő zsennyei kastélyt a 16. század közepén Sennyey Ferenc építtette ki kereszt alakúvá és készítteti el a ma is látható vizesárokrendszerrel a védőműveket. A nagytudású birtokos volt a sárvári, lékai és kapuvári várak fundáló mestere. így nem csodálkozhatunk a védőárkok szabályos kiépítésén és a vízrendszer gondos megalkotásán. Feltehetően Sennyeyt a nagyobb szabású építkezésre saját háza táján az 1532-ben Kőszeg ellen felvonuló török seregek pusztítása utáni leromlott állapot késztette. Sennyey Ferenc Nádasdy Tamás hű embere volt, akit a nádorné asszony. Kanizsai Orsolya is meg-meg látogatott birtokán. Ez a vidék a 292
