Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (Végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései a 16-17. századi Magyarországon

49. Szabó I. : A prédium. In: Szabó I. : Jobbágyok - parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Für L., Budapest, 1976. 86, 92-93. Sinkovics István: Élő és halott falvak. In: a Gróf Klebelsberg Kúnó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. Szerk.: Angyal D. 1934. 4. évfolyam.

50. Makkai L.: Tájak és népek. In: Magyarország története. III/2. kötet. Szerk.: R. Várkonyi Á. Budapest, 1985, 1429. kkl., 1854-1856.

51. A felsorolhatatlanul nagy anyagból a legismertebb példa: „A jó hamar lovák-is tsak benned vigadnak.” - „Távoly a sik mezőt, Széllyel nyargalják, nézik, // Jó Szeretsen lovak, Alattok ugrálnak, Hogyha trombita riad.” Balassi Bálint: In laudem Verni temporis - Áldott szép Pünkösdnek... és In laudem Confinio- rum - Vitézek, mi lehet. In: Balassa Bálint Rimai János énekei. Kolozsvárott 1701. Fakszimile kiadás: Budapest, Helikon Kiadó, 1983. Szabó G. A kiadott és kiadatlan forrásanyag hatalmas, csak néhány példát idézhetünk: 1554, a szigeti vár zabelszámolásából: Tímár Gy.: Királyi Sziget. Pécs 1989, 172-173. - A várak gyalogos és lovas katonáinak kimutatása várkerületek szerint, zsold- költségek alapján: In Geheimbe Instruction vor (für) ainem naü (neu) angehenden Hoff Camer Räth Wien, 1658. Oct. 31. Bées National Bibliothek Hschs. II. 71-140. A lovasság szerepéről a visszafoglaló háborúban. Pl.: Villars ezredes levele a mohácsi táborból, Baranyavár és Mohács közötti összecsapásról, 1687. augusztus 8. In: Budától Belgrádig. Szerkesztette: Szita L. Pécs 1987. 354-355. stb.

52. Braudel, F.: i. m. 351.

53. Nagy L.: Magyar hadsereg és hadművészet a harmincéves háborúban. Budapest, 1972. A végvári dicsőség nyomában. Budapest, 1978. ZacharJ.: Franciaország magyar marchallja, Bercsényi László. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1987.

54. Szabó J. : A végvárak egészségügyi ellátása. In: Magyar és török végvárak 1663- 1684. Szerk.: Bodó S.-Szabó J. Eger, 1985.

55. Agricola, Georgius: Rede von der Notwendigkeit des Krieges gegen den Türken an Ferdinand, König von Ungarn und Böhmen, und die Fürsten Deutschlands. Nürnberg 1531. Továbbá: Agricola levele August (1526-1586) szász választó- fejedelemhez. 1555. március 18. Idézi: Herlitzius, E.: Georg Agricola (1494- 1555) - ein grosser deutscher Naturforscher und Humanist. Freiberg, Bergakademie II. 1955. 75. Vö. Agricola, G.: De re metallica Libri XII. A bányászatról és kohászatról. Ford.: Brecht R. Szerk. bev. tanulmányt írta: Molnár L. Budapest, é. n. Rubens levele Justus Suster- mans-hoz a Háború borzalmai című képének szimbolikájáról. In: Ruth S. Magurn: The Letters of P. P. Rubens. Cambridge 1955. 242. sz. 408-409. Idézi: Gombrich, Ernst: Icônes Symbolicae. Philosophies of Symbolism and their Bearing on Arts. Studies in the Art of the Renaissance. Oxford, 1972. In: leones Symbolicae. A szimbolikus kifejezés filozófiái és ezek hatása a művészetre. Ford.: Novák Gy. Az ikonológia elmélete. Első rész. Szeged, 1986. 40-41. Magyar példák: A béke és háború ellentétének szimbolikus kifejezése Gyön26