Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Dénes József: Horvátország és Szlavónia várai a 16-17. században

3. Kora középkor 6-9. századig*

3.1. Germán erődítmény

3.2. Avar erődítmény

3.3. Szláv erődítmény

3.4. Bolgár erődítmény

3.5. Karoling-kori erődítmény

4. Középkor 10-15. századig

4.1. Honfoglalás és államszervezés kora 10-11. sz.

4.2. Árpád-kor második fele 12-13. sz.

4.3. Késő középkor 14-15. sz.

5. Újkor 16-19. századig

5.1. Török hódoltság előtti korszak 1541-ig

5.2. Klasszikus várháborúk kora 1541-1606.

5.3. A hódoltság végéig tartó időszak 1606-1718.

5.4. A várak utóélete és a késői erődök 1718-1900.

Típusba sorolás:

1. Elhelyezkedés Magaslaton vagy síkságon?

2. Méret

Kisméretű (0,2 ha alatti), közepes méretű (0,2-1 ha között), nagyméretű (1 ha felett).

3. Védővonal**

Kő- vagy téglafal Palánk

Sánc

4. Jelleg***

Római kor: tábor, őrtorony, jelzőtorony, késői erőd, „belső erőd”, városfal Közép- és újkor: vár vagy kastély****, templomerődítés, kolostor-erődítés, városerődítés

‘Kora középkoron a 476 és 900 közti időszakot értjük. Ebből a korszakból a jelenlegi magyar területen kevés, de pl. a Felvidéken számos erődítményt ismerünk. Germán, avar, bolgár várak régészeti maradványait eddig nem ismerjük, az első kettő esetében puszta létezésük is vita tárgya, noha a történelmi események és egyes írott források ismeretében meglétükben nem kételkedhetünk.

“Itt minden esetben az erődítmény legfontosabb védelmi vonala értendő. A sánc eredetileg függőleges külső oldallal rendelkező, többnyire faszerkezetes, földből felhordott erődítés. A palánk egyszerű formájában sűrűn egymás mellé állított cölöpökből létesített védővonal. Összetettebb formájában 2 párhuzamos cölöpsor közé agyagot döngölnek, vízszintes kötésekkel is erősítik, a cölöpöket befonják és tapasztják.

*“Az őskori és a legkorábbi középkori erődítéseket funkciójuk szerint nem tudjuk határozottan különálló csoportokba osztani. Ezek az erődítmények általában nagyobb méretű sáncvárak, melyek belsejében az esetek nagy részében laktak.

““A középkori castrum, castellum és fortalitium fogalmakat nem tudjuk határozottan megkülönböztetni. A legtöbb erődítményről nehezen dönthető el, hogy a védelmi avagy a lakhely funkció hangsúlyosabb-e nála. Ezért jobbnak látjuk „vár vagy kastély” fogalom használatát (vár = castrum, kastély = castellum).

233