Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Dénes József: Horvátország és Szlavónia várai a 16-17. században

5. A várkapu(k) elhelyezkedése, típusa

6. Lakó- és gazdasági épületek, raktárak, műhelyek stb.

7. Szakrális épület(ek)

8. Víznyerési, tárolási lehetőségek

9. Felszínen gyűjtött leletanyag

10. Jelenlegi növényzet, beépítettség stb.

IV. A vár története

1. Van-e történeti adatunk?

2. Mikortól meddig adatolt, fordulópontok a vár történetében

3. Birtokosai; várnagyok, provizorok, kapitányok

4. Uradalom, vártartomány kiterjedése

5. Korabeli leltár, leírás?

6. Korabeli távlati kép?

7. Korabeli alaprajz?

V, A kutatottság állapota

1. Felmérés, alaprajz van-e, milyen?

2. Régészeti kutatás/helyreállítás helyzete

3. Előkerült leletanyag

4. Védetté nyilvánítás

3. számú melléklet

A VÁRAK KORSZAKBA ÉS TÍPUSBA SOROLÁSA

Korszakba sorolás:

1. Őskor*

1.1. Újkőkor i. e. 5500-3400.

1.2. Rézkor i. e. 3400-2000.

1.3. Korai és középső bronzkor i. e. 2.000-1300.

1.4. Késő bronzkor i. e. 1300-800.

1.5. Korai vaskor i. e. 800-400.

1.6. Késő vaskor i. e. 400- i. k./i. sz. 100.**

2. Római kor 1—5. századig

2.1. Római erődítmény

2.2. Barbár erődítmény***

*A különböző őskori korszakokon belül lehetőség szerint meg kell nevezni a régészeti kultúrát, csoportot is.

**A késő vaskort időszámításunk kezdetéig értjük, kivételt képez Erdély területe, ahol a római hódítás előtti dák erődítményeket még a korszakhoz soroljuk.

***Az 1-5. századi kárpát-medencei barbarikumban történeti források szerint voltak erődítmények, igaz, ilyeneket jelenleg - legalábbis a mai magyar területen - nem ismerünk.

232