Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (Végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései a 16-17. századi Magyarországon
összegez, megértjük valós jelentését, mélyebb összefüggéseit, s a rózsa neve a vitézt értelmezve korántsem különös. Ilyen tapasztalatokat összegeznek a béke természeti allegóriái, a gondozott kert, a virágzó fák, a termékenység, a tiszta víz. Kifejeződik ez például Gyöngyösi István művében Cupido kettéosztott háza tájának leírásában.58 A kor politikai eseményeit, uralkodói döntéseit ábrázoló metszeteken, képeken, a háború és béke szimbólumai a kompozíció szerves alkotóelemei.59 Jellemző a kor kultúrájára, hogy a művészet természeti képei többszörösen kódoltak: tapasztalatokat, hagyományokat, értékítéleteket, információkat hordoznak. Európában és Magyarországon még inkább a kert a béke, a virágzó múlt, s a megteremtendő jövő képzete. A rózsa történelmi útján gyönyörűen végigkísérhető a tapasztalat és az elvont gondolat, az átvett ismeret és a visszakapcsolt eszmék egymásba itatódása. Plinius gyógynövénynek és értékjelzőnek írja le: sebösszehúzó hatása van, vérzést csillapít, jó a fejfájás, hasmenés, kutyaharapás ellen, tisztítja a gondolkozást, hűsít és erősíti a lelket. A rózsakoszorú a legnagyobb kitüntetés, a szent versenyek győztesei kapják, fiúk halála után viselhetik a szülők is. A római rózsakultuszt kicsit megkésve átveszi a kereszténység, a rózsa, a „virágok virága” a mártírok vérével ékes, tovább él az egyházi liturgiában, mint Mária neve a fiúisten vérével festett „titkos értelmű rózsa”. A késő középkor rózsacsodáit a lovagkor mentalitása hatja át Itáliától Franciaországig és látható a kassai dóm Szent Erzsébet oltárképén. A rózsa a kiválasztottság, a lelkierő, a bátorság kifejezője. A mártír, miként a lovag, legyőzi a félelmet és teste fájdalmait. A rózsát az úrnő adja át a harcba induló lovagnak, a földi szerelem jelképe lesz, erotikus tartalma a teremtő erőt, az élet folytathatóságát szimbolizálja.60 Manapság Európa szerencsésebb történettel megáldott országaiban a várakat, várromokat, erődöket eredeti egykori történeti környezetük együttesében láthatjuk; ahogy racionálisan és kultikusan éltek a vizek védelmi rendszerével, vagy megteremtették maguk körül a mindennapi élet szükségleteinek, mentálhigiéniai viszonyainak mikroorganizmusát. A horvátországi Ozaly várában nemrég még megvolt eredeti tájolásában a régi kert, Riegelsburg belső udvarában ma is ontják erős illatukat az egykori várlakók egészségét szolgáló növények. Bracciano várkastélyának tornyait ugyanúgy tükrözi a tó, mint a 16. században, s Norwich kastélykertjeiben az elmúlt évszázadok növényegyüttesei ma is tanulmányozhatók. Nálunk a kerttörténetnek nemzetközileg számon tartott művészettörténészei vannak, a sárospataki vármúzeumban 1991 nyarán megrendezték a történeti 21
