Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (Végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései a 16-17. századi Magyarországon

összegez, megértjük valós jelentését, mélyebb összefüggéseit, s a rózsa neve a vitézt értelmezve korántsem különös. Ilyen tapasztalatokat összegeznek a béke természeti allegóriái, a gon­dozott kert, a virágzó fák, a termékenység, a tiszta víz. Kifejeződik ez például Gyöngyösi István művében Cupido kettéosztott háza tájának leírásában.58 A kor politikai eseményeit, uralkodói döntéseit ábrázoló met­szeteken, képeken, a háború és béke szimbólumai a kompozíció szerves alkotóelemei.59 Jellemző a kor kultúrájára, hogy a művészet természeti képei többszö­rösen kódoltak: tapasztalatokat, hagyományokat, értékítéleteket, infor­mációkat hordoznak. Európában és Magyarországon még inkább a kert a béke, a virágzó múlt, s a megteremtendő jövő képzete. A rózsa történelmi útján gyönyörűen végigkísérhető a tapasztalat és az elvont gondolat, az átvett ismeret és a visszakapcsolt eszmék egymás­ba itatódása. Plinius gyógynövénynek és értékjelzőnek írja le: sebössze­húzó hatása van, vérzést csillapít, jó a fejfájás, hasmenés, kutyaharapás ellen, tisztítja a gondolkozást, hűsít és erősíti a lelket. A rózsakoszorú a legnagyobb kitüntetés, a szent versenyek győztesei kapják, fiúk halála után viselhetik a szülők is. A római rózsakultuszt kicsit megkésve átveszi a kereszténység, a rózsa, a „virágok virága” a mártírok vérével ékes, to­vább él az egyházi liturgiában, mint Mária neve a fiúisten vérével festett „titkos értelmű rózsa”. A késő középkor rózsacsodáit a lovagkor mentali­tása hatja át Itáliától Franciaországig és látható a kassai dóm Szent Erzsé­bet oltárképén. A rózsa a kiválasztottság, a lelkierő, a bátorság kifejezője. A mártír, miként a lovag, legyőzi a félelmet és teste fájdalmait. A rózsát az úrnő adja át a harcba induló lovagnak, a földi szerelem jelképe lesz, erotikus tartalma a teremtő erőt, az élet folytathatóságát szimbolizálja.60 Manapság Európa szerencsésebb történettel megáldott országaiban a várakat, várromokat, erődöket eredeti egykori történeti környezetük együttesében láthatjuk; ahogy racionálisan és kultikusan éltek a vizek vé­delmi rendszerével, vagy megteremtették maguk körül a mindennapi élet szükségleteinek, mentálhigiéniai viszonyainak mikroorganizmusát. A hor­vátországi Ozaly várában nemrég még megvolt eredeti tájolásában a régi kert, Riegelsburg belső udvarában ma is ontják erős illatukat az egykori várlakók egészségét szolgáló növények. Bracciano várkastélyának tornyait ugyanúgy tükrözi a tó, mint a 16. században, s Norwich kastélykertjeiben az elmúlt évszázadok növényegyüttesei ma is tanulmányozhatók. Nálunk a kerttörténetnek nemzetközileg számon tartott művészettörténészei van­nak, a sárospataki vármúzeumban 1991 nyarán megrendezték a történeti 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom