Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a magyar királyság és a török uralom időszakában

a lábát, hatalmas új területekre téve rá a kezét. A fő érsekújvári dzsámi feliratát idézte:

„Az erős Újvár várát,

Mikor elfoglalta az angyali szépségű vezír,

Hogy Mohamed khánnak dsámija legyen,

E templomot újjá alakította.

Valóban szép házzá változott át,

Mintegy a legtávolibb mecsetté lett.

Ömri mondotta annak tárikhját:

A mecset maradjon meg erőben.”

Érsekújvár eleste után a török és tatár csapatok Trencsényig, Nagyszombatig eljutottak. De a következő évi hadjárat vereséget hozott a tehetséges nagyvezérnek. 1664. július elsején döntő vereséget szenvedett Szent- gotthárdnál. Matúz József a hadjáratot így értékelte: „Montecuccoli osztrák tábornagy és katonai teoretikus zseniális taktikája következtében az oszmán haderők Szentgotthárdnál súlyos vereséget szenvedtek. A vereség ellenére az oszmán diplomatáknak mégis sikerült az 1664-ben megkötött vasvári béke keretében a röviddel az előtt elfoglalt területeket megtartani Nagyváraddal és Újvárral együtt.”37

A vasvári béke török kézen hagyta Érsekújvárt. „Azok a falvak, amelyek meghódoltak és rendesen fizették az adót, illetve beszolgáltatták a tizedet és ledolgozták a robotot, az újvári török helyőrségek védelme alatt állottak, és aránylag »békés« körülmények között élhettek és dolgozhattak. Ennyivel azonban a török nem elégedett meg. A határmenti, sőt a távolabbi falvakat, városokat is adófizetésre szólították fel. Ha nem tettek eleget a felszólításnak, akkor fenyegető leveleket küldtek nekik. A törökök szemében a legnagyobb vétség az adófizetés megtagadása volt.”38 Az Esztergom bevételéhez hasonló módon a törökök a vár megerősítésével kezdték hódításukat. Érsekújvár jelentőségét felismerve egy új vilajetet hoztak létre, s az esztergomi szandzsákot is ehhez csatolták. Az első pasa Kurd Mehmed lett, akit Kücsük Mehmed pasa követett.

Érsekújvár bevételét megelőzte a magyarszőgyéni palánkvár pusztulása is, amelyet védői harc nélkül elhagytak. A török helyőrség így már az egész Esztergom vármegyét megszállhatta, de az újonnan létrehozott vilajet határai északon Trencsénytől 10-15 kilométerre húzódtak. Az így török kézre került falvak adójából látták el az esztergomi szandzsák török katonatisztjeinek fizetését, a bégekét, szpáhikét. Az egyes települések

170