Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

N. Kiss István: A muraközi régió kettős katonai szerepe a 17. században (Végváriak és katonaparasztok)

25. 8420 gyalogos + 5997 huszár és 727 naszádos + 2300 királyi zsoldos a mágnásoknál, ossz. 17 444 fő a 16. század közepe táján. Acsády: Végváraink...

26. Benczédi László: Katonarétegek helyzete a török elleni várháborúkban. Hadtörténelmi Közlemények 1966. 821-827.

27. Opinio seu discursus palatini circa conservationem regni et confiniorum ejus- dem, Viennae 12. Decembris 1641. In: Enchiridion Fontium Históriáé Hungaro- rum. Eds. Henrik Marczali-Sandor Mika-David Angyal. Budapest 1901. 555- 571.

28. A bán (Banus) Horvátország királyi helytartója és a horvát határszakaszon állomásozó határőrök parancsnoka volt.

29. Német csapatokból 1900 fő volt a magyar s 1430 fő szlavón-horvát határszakaszon. (Lásd a 27. jegyzetet)

30. A szerző számításai szerint.

31. A fejlődés pontos analízisét lásd N. Kiss: Gesellschaft... 281-284.

32. Conscriptio domini Csáktornya seu totius Insulae Muraköz, anno 1720. OL, E 156, U et C. Fasc. 3. No 7.

33. Salamon: Ungarn... 406. (Lásd 19. jegyzetet)

34. Villa Gyurgyanecz: haec villa olim populosa, ante circiter 50 ab hoste Turca penitus devastata, adeoque nunc etiam penitus deserta: Conscriptio (lásd 32. jegyzetet) pagina 112.

35. Conscriptio... nobilium Insulae Muraköz... etiam certorum pagorum... pro defensione Insulae semper arma capere obligatorum... Anno 1672 et 1682. OL, E 156, U et C. Fasc. No 11.

36. A magyar fogalom „a huszár” Európa-szerte elterjedt elnevezése volt a könnyűlovasságnak. Hajdúnak nevezték a 16. század közepétől kezdve a magyar gyalogos katonát.

37. Acsády: Végváraink... 258-259.

38. Az 1672. évi összeíró megjegyzése: ...ad villám desertam fiscalem Gyurgyiancz pertinentes terras jugera 126 foenilia jugera 60 - unde servire possunt pedestres no 25” (Lásd a 35. jegyzetet)

39. Mivel a Száva—Duna-völgyben a terület nagyon bozótos, nedves és elvadult volt, a katonatelket kétszeres nagyságban kellett kimérni. Lovas katona számára 24 hold szántó és 5 hold rét járt. Fr. Vaniczek: Spezialgeschichte der Militärgrenze. Wien 1875. Bd. I. 132-133.

40. Tscháktornya erőd és mezőváros, uradalmi központ.

41. Tscháktornya és Perlak mezővárosok még további 100 hajdút állítottak ki, akiknek vagyoni viszonyai ismeretlenek.

42. Nowi milites ex rusticis facti (lásd 35. jegyzetet)

43. Buccari és Grobnik uradalma, 1672: „libertini, qui militaria servitia praestant 35, Wlachen 93, várőrzők 10. OL, E 156 U et C 96. No 19. - Hrelyn uradalma: fegyveres paraszt 170, katolikus vlachok 12, libertini 20. OL, E 156, U et C: Fasc. 96. no 18.

142