Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (Végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései a 16-17. századi Magyarországon

történetének súlyos válságokkal és krízisekkel terhelt korszaka. A várak ökológiai vizsgálata a környezet történetének eddig ismeretlen fejezeteit világíthatja meg.

Civilizációs korszakonként az ember és a természet együttműködése állandóan változik, eszközei és tudatossága jellemző az adott időszakra. Minden történeti szakasznak vannak új és tradicionális elemei. Hiszen a kultúra felhalmozott tapasztalatokat tárol, értékeket hordoz és új értékeket teremt.8

A környezet változásai

A magyarországi vágvárrendszer kialakulásának és fennállásának két évszázada, a 16-17. század döntő ökológiai változások ideje, kritikus korszak. Társadalom és környezet viszonya átalakul. A kora újkori ipar, kereskedelem, a tűzfegyverekkel és a nagylétszámú hadseregekkel viselt háborúk, a természet megismerésében bekövetkezett forradalmi változásokkal és a heliocentrikus világképpel együtt új igényeket, óriási lehetőségeket nyitottak a természet használatában. S rákényszerítették a társadalmat, hogy a természettel együttműködve új módszereket, eljárásokat alakítsanak ki. Újra számba kellett venni a régi korszakok tapasztalatait, be kellett építeni az új művelődési szinten a társadalom kultúrájába a mitikus természetvédelem, az ókori és a középkori természetismeret és természetbölcselet tapasztalatait. A reneszánsz ember kilép a természetbe, megmássza a hegycsúcsokat, csatornákat épít, megteremti a hosszú hajóutak feltételeit, s a felfedezett újvilágból ismeretlen növények és állatok sokaságát hozta és honosította meg. Az üvegablak, a távcső és a mikroszkóp új perspektívákat teremt, a könyvnyomtatás és a képújságok meggyorsítják az ismeretek áramlását és lehetővé teszik tömeges tárolását.

Nagyobb és több hajót építenek, elterjednek a fűrészmalmok, fellendül a réz- és a vasbányászat, kibontakozik a korai manufaktúraipar, megsokasodnak a papírmalmok, az üvegofficinák. Sokkal több fára és vízre van szükség, mint a korábbi évszázadokban. A városok lélekszámának felugrása új technikai tudást követel a vízellátásban. Mindemellett a kontinens éghajlati viszonyaiban is szembetűnő változás következett be. A magyar végvárrendszer kiépítésének korszaka a hűvösebb nyarak, különösen hosszú és kemény telek korszakával esett össze. Magyarország forró 16. százada a klíma történetében a „kis jégkorszak”. Mindez rengeteg részlet tisztázását, újragondolását követeli meg. Például mennyiben bizonyítható a hipotézis, hogy a mediterrán éghajlathoz szokott oszmánok

10