Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)

R. Várkonyi Ágnes: Környezet és végvár (Végvárrendszer és a történeti ökológia kérdései a 16-17. századi Magyarországon

történetének súlyos válságokkal és krízisekkel terhelt korszaka. A várak ökológiai vizsgálata a környezet történetének eddig ismeretlen fejezeteit világíthatja meg. Civilizációs korszakonként az ember és a természet együttműködése állandóan változik, eszközei és tudatossága jellemző az adott időszakra. Minden történeti szakasznak vannak új és tradicionális elemei. Hiszen a kultúra felhalmozott tapasztalatokat tárol, értékeket hordoz és új értéke­ket teremt.8 A környezet változásai A magyarországi vágvárrendszer kialakulásának és fennállásának két évszázada, a 16-17. század döntő ökológiai változások ideje, kritikus kor­szak. Társadalom és környezet viszonya átalakul. A kora újkori ipar, ke­reskedelem, a tűzfegyverekkel és a nagylétszámú hadseregekkel viselt há­borúk, a természet megismerésében bekövetkezett forradalmi változások­kal és a heliocentrikus világképpel együtt új igényeket, óriási lehetőségeket nyitottak a természet használatában. S rákényszerítették a társadalmat, hogy a természettel együttműködve új módszereket, eljárásokat alakítsa­nak ki. Újra számba kellett venni a régi korszakok tapasztalatait, be kellett építeni az új művelődési szinten a társadalom kultúrájába a mitikus termé­szetvédelem, az ókori és a középkori természetismeret és természetbölcse­let tapasztalatait. A reneszánsz ember kilép a természetbe, megmássza a hegycsúcsokat, csatornákat épít, megteremti a hosszú hajóutak feltételeit, s a felfedezett újvilágból ismeretlen növények és állatok sokaságát hozta és honosította meg. Az üvegablak, a távcső és a mikroszkóp új perspektí­vákat teremt, a könyvnyomtatás és a képújságok meggyorsítják az ismere­tek áramlását és lehetővé teszik tömeges tárolását. Nagyobb és több hajót építenek, elterjednek a fűrészmalmok, fellen­dül a réz- és a vasbányászat, kibontakozik a korai manufaktúraipar, meg­sokasodnak a papírmalmok, az üvegofficinák. Sokkal több fára és vízre van szükség, mint a korábbi évszázadokban. A városok lélekszámának felugrása új technikai tudást követel a vízellátásban. Mindemellett a kon­tinens éghajlati viszonyaiban is szembetűnő változás következett be. A magyar végvárrendszer kiépítésének korszaka a hűvösebb nyarak, külö­nösen hosszú és kemény telek korszakával esett össze. Magyarország forró 16. százada a klíma történetében a „kis jégkorszak”. Mindez rengeteg részlet tisztázását, újragondolását követeli meg. Például mennyiben bizo­nyítható a hipotézis, hogy a mediterrán éghajlathoz szokott oszmánok 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom