Petercsák Tivadar - Szabó Jolán (szerk.): Végvárak és régiók a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 14. (Eger, 1993)
Kelenik József: A nemzetiségi megoszlás, a veszteségek és a fluktuáció mértéke. Tizennégy Kanizsa elleni végvár helyőrségében (1633-1640)
Mint pl. Matheschiiz Markho, Wukhowitsch Mikholla vagy a németek esetében Ellias Prugkhner, Hanss Mair, Georg Gardtner stb. E szerint a felsorolt 2411 név közül 2379 tekinthető magyarnak, 3 délszlávnak, 15 délszláv eredetűnek, 10 németnek és 4 német eredetűnek. A délszláv, illetve német eredetűnek mondott katonákat is idegen elemnek tekintve a nemzetiségi megoszlás így alakul az általam vizsgált Kanizsa elleni várakban: 2379 fő, vagyis (98,67%) a magyar és 32 fő, vagyis (1,33%) az idegen elem. Tovább nő a magyarság aránya ha azokat a délszláv ill. német eredetű katonákat, akik már magyar keresztnevet használtak, magyarnak tekintjük. így a határvédelmet itt ellátó katonaságnak pontosan 99,47%-a nevezhető magyarnak, míg az idegenek részaránya 0,53%-ra esik vissza. Fél százaléknyi túlzással tehát kimondhatjuk, hogy a kanizsai várkerület általunk vizsgált várainak helyőrsége színmagyar volt. A szolgálati idő Az összeírás adatai szerencsére azt is lehetővé tették, hogy a vizsgált időszakon belül pontos kimutatást készítsünk arról, ki hány hónapja áll megszakítás nélkül szolgálatban. Ezen adatsorok bizonyos korlátozott lehetőséget kínálnak a fluktuáció mértékének számszerű meghatározására. Az adatokat a bemutatás egyszerűsítése végett csoportosítanunk kellett. Az 1633 januárja és 1640 márciusa közötti időszakot hat 12 hónapos és egy 15 hónapos szakaszra osztottuk. Ennek megfelelően az A csoportba kerültek azok a katonák, akik az összeírás zárópontjától visszafelé számított 12 hónapon belül léptek szolgálatba. A B csoport a 13. és 24. hónap, C a 25. és 36., D a 37. és 48., E a 49. és 60., F a 61. és 72., a G csoport pedig 72. és 87. hónap között szolgálatba álltakat foglalja magában. Meglepő, hogy ez utóbbi csoport létszáma a legnagyobb, ami azt jelenti, hogy a vizsgálat alá vett 1241 személy 47%-a 72, illetve maximum 87 hónapja szolgál megszakítás nélkül ugyanabban a helyőrségben (lásd 9. diagram). Ha e csoportot a katonaság nem vándorló részének tekintjük, akkor — megállapításainkat szigorúan a feldolgozott adatbázisra vonatkoztatva - elmondhatjuk, hogy az érintett várak őrségének 47%-a állandónak tekinthető. Az őrségek mozgó, változó részét ennek megfelelően 53%-ra tehetjük, jóllehet ezen 53%-ból 11% szintén 4, illetve 5 évnél régebben szolgál ugyanazon a helyen. (E és F csoport) A fluktuáció a csapatnemek között meglehetősen egyenetlenül oszlik meg. Míg a gyalogság esetében a vizsgált létszám 42%-a tekinthető állandónak, a lovasságon belül ezen elem aránya 54%-os (lásd 10-11. diagram). 105
