Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Fém- és lakatosipar
Fém- és lakatosipar A nyersanyag-lelőhelyek távolsága, továbbá a megye gazdaságának hagyományos agárprofilja miatt a vas- és fémfeldolgozás az 1880-as évekig teljesen ismeretlen volt Hevesben. A nehézipari vállalkozások alapításához szükséges, általában nagyon magas tőkealap az egri kereskedők és iparosok összefogásából megteremtődött, s ezzel alapították valószínűleg 1880-ban vagy 1881-ben az „Első Egri Kályhagyár Társaság”-ot.272 Ezen első ilyen profilú megyei üzem létezése aligha kétséges, de róla mindennemű, ugyanakkor egymásnak némileg ellentmondó közlés, információ csak a helyi újságban található. A biztos támpontot nyújtó cégjegyzékben a kályhagyár nincs bejegyezve. A vállalkozás 20 000 Ft alaptőkével és 16 munkással kezdte meg működését. Elsősorban svéd, strassburgi és ó-né- met típusú kályhákat, valamint takaréktűzhelyeket és kandallókat gyártott. ígéretes volt az indulás, nem várt kereslet mutatkozott a gyár termékei iránt, úgyhogy már a második évben áruraktárat nyitottak a fővárosban.273 Az első két év sikerei nyomán a tulajdonosok azt tervezték, hogy gyárukat gőzerőre rendezik be, és kapcsolatba lépve a közeli kőedénygyárral, nagyobb részvénytársasággá alakulnak át.274 Ezen elképzelés azonban nem volt egészen megalapozott. 1885-ben már olyan hirdetés jelent meg az „Eger” c. helyi lapban, hogy ,A volt Egri Kályhagyár Társaság még nagy készletben lévő kályhái Steimmelvöger Rezső építésznél megtekinthetők. ”275 Hogy közvetlenül milyen okok idézték elő a gyár üzemének beszüntetését, s hogyan ment az végbe, a forrásokból nem rekonstruálható. A második, már nagyobb jövőjű fémipari vállalat az 1890-es évek elején alakult meg, jóllehet igen erős hagyománya van a megyeszékhelyen annak, hogy a kályhagyár üzemét folytatandó, már 1886-ban létrejött az épület- és bútorvasalás-gyár. E vállalat későbbi, a kályhagyáréhoz hasonló részprofilja (kályhák, tűzhelyek) lehet a hagyomány magyarázata. A források viszont azt támasztják alá, hogy 1891. július 1-jén alapították az „Első Magyar Épület és Bútorvasalásgyár”-at, s 1891. augusztus 18-án jegyezték azt be az Egri Királyi Törvényszék hivatalos cégjegyzékébe.276 A cégjegyző illetve az alapító a Braun-Rózsa és Társa cég, névszerint: Braun Ármin, Rózsa Alajos és Fógel Ágoston egri kereskedők voltak, akik 23 000 Ft alaptőkével szervezték meg vállalkozásukat, épület- és bútorvasalási termékek gyártására. Jó üzleti érzékről tettek tanúbizonyságot az alapítók, hiszen ajtózárakat, pántokat addig kizárólag az osztrák tartományokból hoztak be az országba. A piac tehát kínálkozott, sőt számíthattak az ipar- támogató állami politika segítségére is. Tíz évre adómentességet, a vasúti szállításoknál 40%-os fuvarkedvezményt és 1892-ben 120 000 Ft állami kölcsönt kaptak.277 A várt kereslet nem is maradt el. Ennek kielégítésére már a második évben bővítették az üzemet. Új műhelyt építettek, s a 4 LE-s Hoffmeister-féle gőzgépet 12 LE-sre cserélték. Villanyvilágítást ve64
