Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Faipar
át gőzerőre. Itt az építkezéshez szükséges anyagok készültek.252 Üzemben tartott egy 16 LE-s gőzgépet és 50-60 munkást alkalmazott. Wind másik vállalkozása egy gőztéglagyár volt, melyet az alispáni jelentés rendkívül modernül berendezett mintatelepnek említ. A 30 LE-s gőzgép megfelelő munkagépekkel hatféle tégla és négyféle fedélcserép előállítására szolgált. Évi termelése 4 000 000 tégla és cserép volt. Az üzem átlag 70-120 munkást foglalkoztatott, kizárólag külföldieket. A gyár termékei kiválónak számítottak, ezért állandóan fokozódó keresletnek örvendtek.253 Az I. világháború előtti évtizedben tovább növekszik a téglagyárak száma, szélesedik az építőipari alapanyagok gyártásának a köre, elsősorban a cementgyártás válik jelentőssé. Faipar A bútorgyártásnak nem volt súlya még Heves megye iparában sem. Az első két-három bútorgyártó üzem Egerben alakult, még az 1860-70-es években. Barna Manó 1862-ben hozta létre bútorgyárát, melynek általános és kárpitos termékei keresettek voltak.254 Braun Emánuel matrac és bútorgyártó üzemét 1875-ben állította fel.255 1877-ben pedig az Egri Asztalos Társulat alakult meg asztalos, kárpitos és esztergályos munkák készítésére.256 A három korai vállalkozás közül talán kiemelhető a Barna-féle bútorüzem, amely az 1877. évi egri iparmű-kiállításon kitüntető érmet kapott.257 Gyöngyösön működött még Makra Mátyás bútorgyára. Az 1880-as évek végére már csak Barna és Makra üzeme marad. A kereskedelmi és iparkamara 1893-ban elismeréssel szól Barna Manó, Makra Géza és Wind István ipartelepéről, (ez utóbbi építési ipartelepén mű- és épületasztalos munkákkal is foglalkozott), amelyek „a bécsi áruk rendkívül erős versenyével szemben is sikerrel helytálltak, jó minőségű és modern igényeket kielégítő cikkeikkel. ”258 Általában 25-35 munkás nyert alkalmazást a fenti bútorüzemekben. Makra Géza bútorgyárának XIV. Lajos korabeli lakószobaberendezését az 1896. évi kiállításon kitüntették.259 Egyéb fűrészáruk A megye legjelentősebb dualizmuskori faipari üzeme az 1897-ben részvénytársasági alapon létrejött Gyöngyösi Gőzfűrész és Faipari Részvénytársaság volt. Az új nagy vállalat két helyi pénzintézet, a Gyöngyösi Takarék és Hitelintézet és a Gyöngyösi Bank Részvénytársaság, valamint három kereskedő összefogásából született.260 Az elsőbbségi részvények felét a két pénzintézet jegyezte. Az alaptőke induláskor 30 000 Ft volt, mely a XX. század elejére már 160 000-re emelkedett. 62
