Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)

FÉL ÉVSZAZAD MEGYEI IPARFEJLŐDÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Az országos fejlődés átlagától való lemaradás még szembetűnőbb, ha az iparnak egyre inkább súlyt adó nagyipari üzemek arányát vizsgáljuk a vállalatok egészéhez viszonyítva. 1910-ben a 20 munkásnál többet foglalkoztató nagyipari üzemek aránya az összes ipari vállalatokhoz:416 országos: 0,9% Heves megyében: 0,5%.

De míg országosan a „nagyipari” üzemek legalsó kategóriájába, a 20 és 100 fő közötti munkáslétszámot alkalmazó csoportba a gyárüzemek 76,2% esik, Heves megyében ez az arány 84,6%. A következő táblázat a megyei és országos arányokat mutatja be a különböző üzemkategóriák vonatkozásában 1910-ben:417

Üzemkategória a munkáslétszám alapján

Az üzemek száma

Országos

arány

abszolút

értékben

az egész %-ában

21-100

22

' 84,6

76,2

101-500

2

7,6

20,0

501-700

1

3,8

1,6

701-1000

1

3,8

0,6

A lemaradás lekgézzelfoghatóbb bizonyítéka egyrészt, hogy a 100 munkásnál kevesebbet foglalkoztató üzemek számaránya rendkívül magas, a másik pedig, hogy a középüzemnek tekinthető 100-500, s a nagyüzemnek tekinthető 700 fő fölötti munkáslétszámot alkalmazó gyárak jósze- rint hiányoznak. Százalékos arányuk relatíve magas értéke torzít, hisz mindössze egy-egy üzemről van szó.

Természetesen a kedvezőtlen arányok ellenére Heves megye tőkés ipara a dualizmus korszakában fejlődik, halad lassan előre, s a tendenciák kétségtelenül a kisipar részesedésének fokozatos csökkenését, s a gyáripar szerepének további növekedését jelzik. Míg 1890-ben a vállalatok közel 30%-át kitevő egy-két segédet alkalmazó üzemek aránya 1910-re jelentősen, 5%-kal csökken, növekszik a 3-5, 6-10, s a 20-nál több segéderőt alkalmazók százalékaránya.418

Ha nagyon vontatottan is, de a tárgyalt négy évtizedben jelennek meg az ipar nagyüzemi formái, ekkor kezdi meg tevékenységét az országos mértékkel mérve is jelentős Egri Dohánygyár, a Hatvani Cukorgyár, az élelmiszer, s általában a könnyűipari ágazatok kizárólagosságát megszüntető vasipari üzem, az Egri Lakatos- és Lemezárugyár. Mind több hitelintézet elégíti ki a tőkenyújtás és - elhelyezés szükségletét.

S a továblépés igénye, szándéka sem hiányzott. A megye vezetése az 1880-as évek sikertelen ipartelepítő kísérlete után az 1900-as évek közepén

90