Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
ÚJ JELENSÉGEK, TOVÁBBI FEJLŐDÉS A MEGYE FONTOSABB IPARI ÁGAZATAIBAN 1900-1914 KÖZÖTT - Bőr-, szőr- és sörteipar
Bőr-, szőr- és sörteipar Miközben a teljesen kisipari technikával és módszerekkel dolgozó két bőrgyártó üzem a XIX. század utolsó évtizedében fokozatosan visszafejlődött (az iparcsoport 1900-ban 24,1%-al kevesebb munkást foglalkoztatott, mint 1890-ben),386 a XX. század első évtizedében lendületes fejlődés bontakozott ki a szőr- és sörtefeldolgozó iparágban. A poroszlói és tiszafüredi kefegyártó üzemek a környék nincstelen agrárnépességének kínáltak munkaalkalmat, lassítva az akkoriban induló kivándorlási folyamatot. Az első években ígéretesebben induló Klein-féle poroszlói üzemet 1907 után megelőzi tiszafüredi riválisa, ugyanis tőkecentralizáció nyomán létrejön 1907. október 20-án 150 000 korona alaptőkével a Tiszafüredi Kefegyár és Hengermalom Részvénytársaság,387 amely átveszi Blau Lajos és Albert üzemben lévő gyártelepét. Az alapítók között helyi és környékbeli birtokosok, zsidó kereskedők, értelmiségiek is voltak. A kezdeményezés dr. Soltész Henrik ügvédtől és GraeflJenő poroszlói birtokostól származott.388 A részvénytársaság ígéretesen indult. Már első évi mérlege 66 673 korona bevételt mutatott, melyből 54 522 korona a gyár termékeiből, a többi a malom őrleményeiből adódott. Tiszta nyeresége 9 131 korona volt.389 Az Egri Újság 1908-ban nagy cikket szentel a tiszafüredi gyárnak: „az a legújabb gépekkel van felszerelve. 110-120 szegény embernek ad kenyeret. ”390 Gyártmányai (ecsetek, gazdasági-, ruha- és hajkefék, valamint meszelők) az 1908. évi gyöngyösi mezőgazdasági kiállításon is „méltó feltűnést keltettek”. „Termékei keresettek nemcsak a környéken és Felső-Magyarországon, ahová egyedül ez a gyár szállít, hanem külföldön is”.391 E lelkes beajánlás és az első évek kétségtelen sikerei ellenére az üzlet csak 1910-ig volt gazdaságos. 1909-ben a Heves Vármegyei Hírlap még tudni véli, hogy „Tiszafüreden is villanytelepet akarnak létesíteni. A finanszírozást a kefegyár Rt. vállalná”.392 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1911. évi jelentésében már azt írja, hogy ,A Tiszafüredi Kefegyár és Hengermalom Részvénytársaság vagyonára csőd nyittatott. ”393 Ennek nyomán átszervezik azt. 1912-ben már Magyar Fa- és Kefeipar Részvénytársaság néven szerepel. Székhelye: Tiszafüred és Budapest, alaptőkéje pedig 400 000 korona.394 A poroszlói kefegyárnak közvetlenül az I. világháború előtti tevékenysége kevéssé ismert. A források nem szólnak róla. Az 1909-ben ott nagy alaptőkével alakuló Heves Vármegyei Gyáripar Részvénytársaság a kefegyárat nem olvasztja be.395 81
