Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
AZ ORSZÁG ÉS HEVES MEGYE GAZDASÁGI HELYZETE A POLGÁRI FORRADALMAT KÖVETŐ KÉT ÉVTIZEDBEN
AZ ORSZÁG ÉS HEVES MEGYE GAZDASÁGI HELYZETE A POLGÁRI FORRADALMAT KÖVETŐ KÉT ÉVTIZEDBEN A polgári átalakulás nyomán iparosodó Nyugat-Európa gazdasági kihívása által megrendített, válságba került magyar feudális gazdasági, társadalmi berendezkedést 1848-ban forradalom döntötte meg. E forradalom minden ellentmondása ellenére is kivívta azt, ami feladatában alapvető és egyetemes volt: a jobbágyfelszabadítást és a polgári jogegyenlőséget. A jobbágyi személyi függés felszámolása az ipar, de a mezőgazdaság kibontakozásához is nélkülözhetetlen szabad bérmunkásság kialakulását tette lehetővé. Az úrbéres jobbágyság egykori telkeinek immár szabad tulajdonosa lett, ígymaga a föld is piaci áruforgalomba került, átalakítás, modernizálás esetén pedig a felhalmozást, a tőkeképzést szolgálta. A paraszti földtulajdon mellett a közteherviselés, a törvény előtti egyenlőség, a polgári adózás bevezetése olyan vívmányok voltak, amelyek megnyitották a lehetőséget a tőkés fejlődés számára. E lehetőségek azonban nem szolgálhatták mindjárt megteremtődésük után az ország gazdaságának és társadalmának átalakítását, polgári föllendítését, mert a forradalom örökségével egy tekintélyében megtépázott, sértett önkényuralmi rendszer sáfárkodott.12 E győztes abszolutista kormányzat, ha kénytelenül tudomásul vette is az alapvető változásokat, elég erős volt ahhoz, hogy a kibontakozást még néhány évtizedig gátolja. Gazdasági életünk múltban gyökerező agrárcentrikusságát az osztrák ipar védelme érdekében konzerválni igyekezett. Szintén hagyományos tőkeszegénységünkön pedig-egyrészt magának is a nyugati tőkére szoruló helyzete, másrészt gazdasági alárendeltségünk és kiszolgáltatottságunk további fenntartása érdekében - nem volt hajlandó enyhíteni. így a kiegyezés előtti évtizedekben gazdaságunk továbbra is osztrák érdekek szolgálatában, gátolva és akadályozva indul el a tőkés fejlődés útján. A birodalmi méretű, egységes vámterület ugyanakkor bizonyos előnyöket is nyújtott. Kiszélesedett ezáltal elsősorban mezőgazdasági termékeink piaca, s ha ehhez még hozzászámítjuk a nyugat-európai konjunkturális helyzet teremtette kedvező eladási árakat, e két tényező meggyorsította mezőgazdaságunk tőkés átalakulását. így az agrárgazdaság felhalmozott bizonyos, más területen befektethető tőkét. Az abszolutizmus évei alatt előrehalad a vasútépítkezés is, igaz biro7
