Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90- ES ÉVTIZEDEKBEN - Villamossági ipar
a fővárosban 1893-ban, majd a nagyobb, sőt a kisebb vidéki városainkban is. Ezen telepek a tőkefelhasználás és gyarapítás újabb lehetőségeit kínálják a vállalkozók számára, egyúttal az ipar egy új ágát teremtik meg. A villanyvilágítás azután nemcsak az utcák, terek petróleum-, illetve gázlámpáit váltja fel, hanem az ipari üzemekbe, sőt a magánlakásokba is fokozatosan „új fényt” visz. Heves megyében az 1890-es évek elején jelenik meg a villamos energia, Eger közvilágítását biztosító áramfejlesztő telep 1894-ben lép üzembe. A megyeszékhely közvilágításának kérdése azonban már az 1860-70-es években felvetődött. Ekkor még természetesen gázvilágítás bevezetése szerepelt a tervekben. 1866-ban a város tárgyalásokat folytatott az angol /. H. Keyworth céggel, illetve annak magyarországi megbízottjával, Tropsch Nándor mérnökkel.285 A helyi lap 1872-ben azt írta, hogy „gázvilágításunk létesítéséhez újból közelebbi reményeink vannak, mert úgy értesültünk, hogy a vállalkozók a szükséges előmunkálatokat mihamarabb meg fogják kezdeni. ’,286 Erre valószínűleg nem került sor, mert 1887-ben már a világítás légszesszel való megoldását fontolgatják.287 Az elektromos világítás terve 1892-ben születik meg Egerben.288 Gró- nay Sándor polgármester vezetésével ez évben alakul meg a közvilágítási bizottság, amely a Ganz és Társa céggel vette fel a kapcsolatot. Grónay, Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő és a közvilágítási bizottság néhány tagja Pesten személyesen győződött meg a 12 gyertyafényű (kb. 35 W) izzólámpák fényerejéről, majd megtörtént a szerződéskötés a város és a vállalkozó cég között. Ennek fontosabb cikkelyei a következők voltak:- a cég a szerződés jóváhagyásától számított hat hónap elteltével köteles a munkálatokat elkezdeni, s a kezdéstől számított egy év alatt befejezni és működésbe hozni a gőzerőre felszerelt áramfejlesztő telepet;- közvilágítás céljára 150 db 12 gyertyafényű és 100 db 16 gyertyafényű (kb. 50 W) izzólámpát köteles a város közönsége által meghatározott helyen felállított lámpaoszlopokon és falikarokon felszerelni;- Eger város közvilágítás céljára évi 375 000 égési óra időtartamot igényel;- a közvilágítás díjtétele óránként 1,20 krajcár;- a cég magánosoknak is köteles az áramot biztosítani három, illetve két krajcáros óránkénti egységáron.289 A megállapodást és a szerződés véglegesítését gátolja, hogy a város csak nehezen, kétszeres felülfizetéssel tudta megszerezni a vállalkozó által az építés céljára két területet a káptalantól.290 A mérsékelt díjtételekkel megkötött szerződést a város megnyugvással fogadta. Annál váratlanabb volt a Ganz cég értesítése, amely szerint a szerződésben vállalt kötelezettségét a munkák megkezdése előtt átadja az általa alapított Magyar Villamossági Részvénytársaságnak,291 Ezt követően fenntartással, sőt bizonyos ellenszenvvel fogadták az új cég munkáját 67
