Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A BÁNYÁSZÁT HELYZETE. FEJLŐDÉSÉNEK MEGGYORSULÁSA - Kőbányászat
kor a vállalat nyereséges volt, nem gondoskodott új feltárások megnyitásáról. A munkások létszáma csökken. A rézérc hiánya miatt is megszoríttatott az üzem. Az érc szállítása drága. Az érc feldolgozása ezután a kincstári kohómüvekben fog eszközöltetni”.139 Kőbányászat A megye első, jelentős kitermelést folytató kőbányatelepe Stern Alajos bányája volt Verpeléten. 1890-ben már eladásra bányászták a kemény trachitot. A debrecen-füzesabonyi helyi érdekű vasút alapozásához verpeléti követ használtak.142 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara beszámol 1892. évi jelentésében a verpeléti várhegyi trachit-kőbányáról, amely naponta 100 napszámossal és 25-50, nagyrészt olasz kőfaragóval dolgoztat. A napszámosok napi bére: 1-1,50 Ft, a kőfaragóké 2,50-4 Ft volt.141 A bányaüzem további fejlődését nehezíti a Mátrai Helyiérdékű Vasút, amely a MÁV díjtételeinek háromszorosáért szállítja el Verpelétről a követ. A megye második, egyben legjelentősebb kőbányája és kőzúzó telepe a Nagybátonyi Állami Kőbánya és Kőzúzó Telep. A Bátony környéki bazalt kitermelésére alapítandó állami vállalat terve már 1895-ben megszületett.142 A nagyarányú Duna-Tisza-Kőrös-közi alföldi összekötő állami műút építési anyagának biztosításához három kőbánya megvételét és ezekben modern berendezésű kavicszúzók létesítését rendelte el a Kereskedelemügyi Minisztérium. E három kőbánya egyike a nagybátonyi bánya volt.143 Jelentős beruházással, 240 000 K költséggel három tárnát nyitottak, és négy kőzúzó gépet állítottak itt üzembe. A termelés valószínűleg 1898- ban indult. 1907-ben a nagybátonyi bánya állami útépítésekhez már elszállított: 1374 m3 terméskövet, 23 766 m3 kavicsot, 3698 m3 kőzúzalékot, összesen tehát 29 198 m3-t.144 Az üzem munkáslétszáma átlagosan 126 fő volt. Az átlagos napi bér napszámban 1,60 K, a szakmányosoké 2-2,40 K. A bányaüzemnek betegsegélyző pénztára, állandó orvosa, kézi gyógyszer- tára működött, ezeknek is köszönhetően nagyon ritkán fordult elő komolyabb sérüléssel járó baleset.145 A fenti két kőbánya mellett az 1910-es években két, részvénytársasági alapon létrejövő bányaüzemet lehet még megemlíteni. 1910-ben 100 000 K alaptőkével alakul meg a Pásztói Kavicsbánya és Mátraszőlősi Bazaltkőbánya Részvénytársaság. Neve alapján a pásztói és mátraszőlősi bányaüzem egyesüléséből. Fő telepe Pásztón volt.146 Egy évvel később, 1911-ben Budapesten alakult az Apcvidéki Kőbányák Részvénytársaság 150 000 K alaptőkével. Fő telepe Hevesen volt.147 Üzletmenetükről annyi adat áll rendelkezésre, hogy az Apcvidéki Kőbányák Rt. 1914-ben tartott rendes évi közgyűlésén már 40 000 K tiszta haszonról számolhatott be.148
