Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A BÁNYÁSZÁT HELYZETE. FEJLŐDÉSÉNEK MEGGYORSULÁSA - Ércbányászat
kísérleteznek ércbányászattal. De ez a művelés a napóleoni időkben megszűnt. Károlyiékon kívül más földbirtokos is próbálkozott birtokán, sok pénzt beleölve, minden tervszerűség nélkül, ügyeskedő bányászoktól félrevezetve, akik pl. arany- és ezüsttartalmú rézérceket hozattak selmeci és szepesi bányákból, s azokat mint parádi ércet mutatták be megvizsgálás végett a vállalkozóknak.128 így csalták ki azok pénzét. Az 1850-es évek közepén a recski Lahoca érceinek kiaknázására több bányatársulat alakult. Ezek egyike volt a Parád-Mátrai Bányamívelő Társulat, amely négy évig működött, s alapja lett az 1862-ben Károlyi György által kezdeményezett, minden elemében tőkés bányavállalatnak, a Mátra- bánya Egyesületnek. Legalábbis Károlyi György 1862. december 24-i leveléből erre lehet következtetni, melyben a bányaegylet jogvivőjét arra kéri, hogy a korábban volt Parád-Mátrai Társulat osztatlan birtokát képező, de a Mátrai Bányaunió telekkönyvében Károlyi nevére kiállított néhány részvényt a Budai Bányakapitányságnál „igazíttassa ki”.129 Egy-két éves előkészítő, szervező munka után 1862. március 20-21-én tartotta alakuló közgyűlését a Mátrabánya Egyesület. Részvénytársasági alapon jött létre, akképpen, hogy a 12 800 db bányarészvényből az addigi telektulajdonosok, tehát a megelőző években is érckutatással foglalkozó földbirtokosok összes bányabirtokaiért és a rajtuk lévő építményekért 4400 db részvényt kaptak a bányatársulattól, 4400 részvényt elárusítottak, 4000 db-ot pedig tartalékban hagytak.130 Már az alakuló közgyűlésen 2000 részvényt jegyeztek. Legtöbbet, 658 db-ot Károlyi György, de sok részvényt vásároltak selmeci, kassai, késmárki lakosok is. Egerből a Kaszinó egy, a Heves megyei Takarékpénztár két részvény tulajdonosa lett. Egy-egy részvényt 50 Ft-ért lehetett jegyezni. A kimutatott fémtartalom reményt nyújtott a gyors jövedelmezőségre, ezért ígért a társulat már az induláskor évi 17%-os nyereséget.131 Az induláskor Kaufmann Kamill, majd 1863 közepétől Péch Antal mint bányaigazgatók nagy lendülettel kezdenek munkához. Új tárnákat nyittatnak, olvasztó- és zúzóművet állíttatnak fel, gőzgépet vásárolnak, hogy az ércet ezután ne kelljen nagy költséggel Selmecre szállítani. Az első években általában 60 munkást foglalkoztatnak. Közülük 15 ércfejtéssel, 32 feltárással, 9 kutatással és 4 javítással foglalkozott. A munkabér 90 kr, napszámosoké 60 kr volt.132 Az első évben 62 905 q zúzércet, 2546 q dúsércet termeltek, 20 516 Ft értékben. Az összérték 193 q réz, 57 font ezüst, 2.8 font arany értékéből állt össze. Az évi nyereség 2117 Ft volt. A nagyütemű és volumenű beruházások már az első években többször is pénzügyi zavarba hozták a társulatot. Csak csordogált a pénz az építkezések költségeire, ezért Péch Antal többször panaszkodik, hogy a pénztár nem utalta ki az előirányzatot,133 de a pénztár is többször felhívja Károlyi György elnök figyelmét arra, hogy az igazgató hitele elfogyott. Már 1865-ben kölcsönre szorul a társulat. 43
