Kriston Pál: Heves Megye iparosítása a dualizmus korában - Studia Agriensia 13. (Eger, 1992)
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA - Vasútépítési tervek és megvalósításuk az 1840-50-es években - A megye fő vasúti vonalának előtörténete és megépítése
kielégítő és megteremtő közlekedési hálózat létrehozása vált elengedhetetlenné. A korszerűség pedig azt diktálta, hogy a közlekedés átalakítása a vasutak elterjedését, az országos, s ezen belül a regionális, tehát megyei vasúthálózatok kiépülését eredményezze. E cél megvalósítása a Habsburg Birodalomban, s így Magyarországon is közép-kelet-európai viszonylatban elég korán, már az 1830-40-es években elkezdődött. Európának ezen a részén a tőkés átalakulás viszonylag rövidebb időtartama, felgyorsítot- tabb üteme, a nyugat-európaitól eltérő előzményei nem az ipari forradalmat lezáró folyamattá teszik a modern vasúthálózat kiépülését, mint pl. Angliában, hanem éppen ellenkezőleg, mintegy a modern nagyipari átalakulás nyitányának, a gazdaság ipari szférája többi ágazatát előrelendítő, kihívásával felgyorsító katalizátorának. Vasútépítési tervek és megvalósításuk az 1840-50-es években Birodalmi szempontokat és az osztrák élelmiszerimport igényeit figyelembe véve indult el a magyarországi vasútépítés.61 Első vasúttörvényünk 1836-ban 13 vasúti vonal kiépítését kívánta előmozdítani. Már e tervbe vett 13 vonal egyike volt az észak-északkeleti, Galícia felé Pest-Miskolc- Kassán át vezető, mely Heves megyén is áthaladt volna.62 Széchenyi 1848- as nagyívű vasúti elképzelésében is a hat fővonal egyikeként szerepelt a Pest-Miskolc-Kassa közötti összeköttetés megteremtése. Hiába volt már korábban vasúti törvényünk, s hiába kezdte el Széchenyi 1848-as minisztersége idején államkölcsönnel megvalósítani nagyformátumú vasútépítési elképzelését, a győztes hatalom 1849 után más célok és érdekek szem előtt tartásával folytatta a vasútépítést a „magyar tartományban”. Széchenyi elképzeléséhez hasonlóan az abszolutista kormányzat állami kézbe veszi a vasútépítést, majd néhány év után a pénzügyi helyzet romlása következtében az építések terhét leveti a válláról, s 1854- ben törvényben biztosítja a magántőke részvételét a vasúti munkálatokban.63 Koncessziókat ad, s a kamatgaranciális rendszer bevezetésével már szinte az induláskor a hasznot is garantálja a jórészt külföldi tőke számára. Az alakuló három nagy vasúttársaságtól „mindössze” azt kéri cserébe, hogy azok saját üzleti érdekeik mellett a birodalmi hadvezetés szempontjait, s Magyarország gazdasági és politikai beolvasztására irányuló kormányzati törekvéseket is vegyék figyelembe a vasútvonalak irányának kijelölésekor.64 A megye fő vasúti vonalának előtörténete és megépítése Az első remény Heves megye fő vasúti vonalának kiépítésére 1856- ban csillant föl, amikor megalakult a Tiszavidéki Vasúttársaság, melynek engedélyokmányában benne szerepel a Heves megye fő vasúti vonalának 27
