Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)
Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza
elő a tengeri betegség mint oda utaztomkor, mind amellett étvágyam csak Cádixban tért vissza hol félnapot pihentünk, és onnan egyenesen Gibraltárnak vettük utunkat. Gibraltárban a Fonda Espanolába (spanyol szálloda)ba szálltam, és az akkori térparancsnoktól engedélyt kaptam a rajzolásra, miután az ő kérdésére „Nem vagyok é Spanyol? Franczia? s nem megbízásból akarok é rajzolni? s mivel ezekre nem-et feleltem, és hogy magyar vagyok - azonnal írásbeli engedélyt kaptam a Tér parancsnoktól ki egy ősz, rokonszenves arczu Úri ember volt, csak azt kötötte ki hogy ágyú ütegeket ne rajzoljak a mit meg is Ígértem, de az merő gyermekség, mert a számos fényképek mindenikén ott vannak a parti ütegek. Több pontot lerajzoltam onnan plajbászal kivált a háttér Afrikával érdekes, valamint az Angol őrsön álló katonák árnyékos helye. Érdekes az alantról a sziklában vágott felfelé kanyaruló fedett corridor, helyei helyei teres belsejü ágyú telepekkel, melyeknek kifelé szolgálló nyílásain nagy mérvű álgyuk ásitoznak a tengerre - ezen corridort csak egy őrmesternek kíséretében lehet meg látogatni. A hegyről fölséges kilátás van az Afrikai és Európai tengerpartokra, az első messze elmosódik és összeolvad a levegővel, emez is nagyon érdekes. A művésznek élvezet Gibraltárban körül nézni a sok ideális és festői keleti viselet végett. A szálloda ablakomból láttam a többek közt egy szerecsent kinek viselete több össze hangzó Paolo Veronézére emlékeztető szinü volt; leszaladtam és közel mentem hozzá, s láttam hogy egyik füléből hijányzott egy darab (ez a mi czigány adománkra emlékeztetett) a mint megtudtam ezen egyén Abdurrahman követe volt Gibraltárban. Eleinte a Marookkói császárnak rabszolgája volt, és egy alkalommal Ura életét mentette meg, a mely nagy érdeméért őt Ura követségi méltóságra emelte; jól beszél spanyolul. Gibraltárból naponnan ki lehet rándulni Algeciras kis városkába mely a Gibraltári öbölben fekszik, és melynek lakosai nagyrészt csempészetből élnek. Midőnn én ott voltam éppen féria volt az algecirási szép nők ünnepesen voltak öltözve és itten is sátoros ünnepet tartottak mint Sevillában csak hogy itt nem volt oly nagyszerű, de a kilátás gyönyörű volt. Keletnek Gibraltárra (a Hercules oszlopára) mely messziről egy 59
