Petercsák Tivadar (szerk.): Kovács Mihály önéletírása - Studia Agriensia 12. (Eger, 1992)

Kovács Mihály festő sajátkezű életrajza

gyesi oskolában több gyerek rajzol és vizfestékkel fest - én egész lázba estem, és minden erőmet össze szedtem hogy őket utolérjem, és ha lehet el is hagyjam. A Kunhegyesi oskolában csak hamar otthon találtam magamat, eleinte vegetabilis festékekkel festettem, és magam készítette ecseteket használtam, mert pénzem nem volt „vájogfestékeket”1 és ecseteket ven­ni; de mikor már annyira szert tettem hogy egy katulyával való vájog festékre telt; éppen kapóra jött hogy; egy ottani oskola társam és jó barátomnak az atyja, a ki Kunhegyesen köztisztelet és szeretetben álló egyéniség volt, neve Takács György a Debreczenyi vásárról hazajött (: t. i. Kunhegyesre :) és igen szép finom festéket hozott magával. Takács István oskola társam nekem megmutatta az ő festék készletét melyet az atyja hozott. - Én minden darabot az ujjaimon megpróbáltam, és mint­hogy már setétedett az idő másnap reggelre halasztottam a vásárlást, hogy napvilágnál válasszam ki a festéket. - Hanem a vágy annyira felzak­latta idegeimet hogy egész éjjel nem tudtam aludni, minden órát hallot­tam ütni és a torony őr kürtölését. - A midőn hajnalion már mentem a kereskedőhöz, kinek boltja egy magasas helyen volt, és ott is még 3-4 lépcső fogon kellett föllépni hogy a boltba jusson a vevő. Én elérkeztem a boltig, de a vas ajtók zárva voltak, én fölmentem a bolt ajtóig, ott lekuczorodtam és türelmetlenül vártam mig felnyitják az ajtót. - Várakozásomban elaludtam, egyszerre csak valami sajátságos mozgásra ébredtem föl, mintha a föld megindult volna velem, lennt az utczán találtam magamat. - Ez pedig nem történt másképpen, hanem: minthogy a bolt ajtaját belülről nyitották ki, nem tudták hogy ott valaki az ajtóhoz dőlve alszik, hirtelen kinyitották az ajtót, én pedig legurul­tam, előbb a lépcsőkön azután a partról le az utczára - innen volt az a sajátságos mozgás a melyre felébredtem. - De ki volt boldogabb nál- lamnál, mikor a katulyát tele szép finom festékkel (: akkori fogalmam szerint) vittem az oskolába?! Az első latin osztályban Fitos Lajos nevű Nagy Körösi származású egyén volt Praeceptorom ki maga is rajzolt, az az: dilettáns volt. A második latin osztályban Barta János nevű Rektorom volt, ki a rajzot nagyon kedvelte és engem mindég biztatott hogy csak folytassam azt 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom