Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)

Varga J. János : A siroki vár végnapjai

bolás. Az épségben maradtak nagy része a bontásukat elrendelő határozattal dacolva sokáig használatban maradt. Csak amikor elemi csapás, majd a múló idő pusztítja őket, akkor mondanak le helyreállításukról, mert nem tartják érdemesnek és gazdaságosnak.

Ezen váraink sorába tartozik Sírok és Szarvaskő is. Az utóbbi Telekessy István egri püspük tulajdonába került, akinek II. Rákóczi Ferenc 1705-ben letette a fejedelmi esküt. Telekessy végig kitartott a fejedelem mellett, emiatt a szabadságharc bukása után püspükségéből felfüggesztették. A főpap ekkor Szarvaskő várába vonult vissza és csaknem másfél évig ott élt, dolgozva védőiratán, amelynek eredményeként visszakapta méltóságát. Az 1720-as összeírás még 6 várőrző jobbágyot említ, ám Telekessy halála után fokozatosan romlott az erősség állapota: Bél Mátyás szerint 1735-ben még lakható, egy 1797—1799 között készült irat már romosnak említi.29

Sírok - mint mondottuk - a birtokjogi viták lezárulásával visszakerült a Nyáry család örököseinek tulajdonába. A 19. század közepén ők - az Orczy, Novotny, Sztáray, Vécsey, és Németh család - lakták és élvezték a hozzá tartozó uradalom jövedelmeit. 1842-ben gróf Károlyi György megvette a várat és a jószágok nagy részét. O és leszármazottai, közöttük Károlyi Mihály és a Bíró, Braun, Gross örökösök birtokolták 1945-ig.30

* * *

„A siroki vár végnapjai” című referátum végéhez érve, joggal merül föl a kérdés: hol beszélt itt az előadó Sírok várának végnapjairól? Úgy gondolom, e várnak valójában nem kellett ilyennel ténylegesen szembenéznie. Válságos napokat ugyan megéltek birtokosai, ám maga a vár mindig újjászületett. Hatalma végnapjaként élhette ét a Bodon család 1320 augusztusát, birtokai elvesztésén kesereghetett 1596 őszén Nyáry Pál és Török Zsuzsa- na, még a török is könnyezhet 1687-ben, amikor utoljára tekintett végig az Eger környéki szőlőhegyeken, de a vár állott és túlélte az 1713-as esztendőt is. Sőt a következő, lassan romboló két és fél évszázadot is, mígnem az 1970-es évek elején a tudomány emberei újra föl nem élesztették. Ne Sírok várának végnapjait keressük hát ezután, hanem a vár 700 éves történetének hétköznapjait kutassuk, amelyekről bizony nagyon keveset tudunk.

84