Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)

Csorba Csaba: Várak a Rákóczi-szabadságharcban

Még igen nagy forrásanyag vár feltárásra, főleg a megyei le váltárakban. A várak ellátása többek között a megyék feladata volt, s építésében is közreműködtek, csakúgy, mint a lerombolásában (pl. Szendrő vagy Tokaj vonatkozásában Borsod ill. Zemplén vármegye). Ezek mellett a kor családi levelezéseiben is felmérhetetlenül gazdag információs anyag lappang. Kataszterszerű, nagyobb arányú feltárómunkára lenne szükség.

Célszerű lenne a Rákóczi-kor várairól adattárat készíteni. Ennek szerkezete a következő lehet :

A vár neve (a vm. megnevezésével)

1. Leírása (18. század eleji állapot)

2. Őrsége, fegyverzete a szabadságharc kezdetén

3. Hogyan került kuruc kézre? (ha egyáltalán elfoglalták)

5. Ostroma(i)

5. Őrsége, fegyverzete a szabadságharc folyamán

6. Korabeli hiteles alaprajza, ábrázolása(i)

Természetesen minden adatnál szükséges megjelölni a forrást (kiadott vagy kiadatlan dokumentumot, feldolgozást). Lehetőleg arra kellene törekedni, hogy az eredeti források alapján készüljön az adattár, mert a szak- irodalom tele van egymásnak ellentmondó, félreértett (vagy félreérthető) adalékokkal. Ideje lenne már ezektől, mint felesleges ballaszttól megszabadulni.

Mivel a korszak dokumentumai nagyrészt magyar nyelvűek, ezért a korábbi századok kutatási nehézségeihez viszonyítva könnyebb lenne, szélesebb körű adatgyűjtő bázist kiépíteni. Gondolunk itt nem utolsósorban főiskolai és egyetemi hallgatók szervezett gyűjtőmunkájára. Néhány esztendő alatt mér látványos eredményt érhetnénk el. Célszerű lenne az adattárolást számítógépre vinni. Ez lehetővé tenné, hogy a folyamatos adatkiegészítések gyorsan beépíthetők legyenek a kataszterbe.

JEGYZETEK

1. Thaly munkásságát lásd Várkonyi Ágnes: Tlialy Kálmán és történetírása. Bp. 1901

2. Markó Árpiid: Rákóczi mint hadvezér. Rákóczi Emlékkönyv. Első kötet. Bp. é. n. 33(v

3. Uő. uo. 338.

4. Uő. uo. 342.

5. Az Instrukció első oldalának reprodukcióját közli Markó i. m. 357. Tegyük hozzá, hogy a kívánalmaknak megfelelő kapitányok, akik értettek a várharchoz s tekintélyük is volt, továbbá fegyelmet is tudtak tartani, nemigen akadtak. Többek között éppen emiatt esett gyorsan el Esztergom vára, amit csak kínkeservesen s került korábban Rákóczinak elfoglalnia.

G. Bp. 1970. (alapos bibliográfiával, időrendi áttekintéssel).

7. Rákóczi hadserege 1703-1711. Válogatta és a bevezetőket írta Bánkún Imre. Bp. 1970. 298-299. Közli gr. Forgách Simon levelét a fejedelemhez a medgyesi ostromról (319-323) és Rákóczi utasítását a várvédelem egyes kérdéseiről Vay Ádámnak, a munkácsi vár parancsnokának, kelt 1711. február 10-én (371-385.) - korábban már Thaly Kálmán is közölte.

8. Magyarország hadtörténete két kötetben. Főszerkesztő: Liptai Ervin. Bp. 1984. Ötödik fejezete. A Rákóczi-szabadságharc (térkép 308-309. p. között).

9. Magyarország története. 4/1. köt. 1086-1790. Főszerkesztő Ember Győző, Heckenast Gusztáv. Bp. 1989. 173 sk.

10. Nagyrészük a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones gyűjteményében kiadatlanul, feldolgozatlanul hever, csak elenyésző hányadát aknázta ki eddig a kutatás, azt sem vártörténeti, hanem építészet- és művészettörténeti szempontból.

11. A két legfontosabb kataszter mintegy hat évtizede megjelent. Eperjesy Kálmán: A Bécsi Hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Szeged, 1929. - Glaser Lajos: A Karlsruhei Gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. Bp. 1933. stb.

7b