Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Tóth István György : Karddal szerzett és piacon vett armálisok : a végváriak útjai a nemességbe a 18. század elején
mint a velük egy sorban élő, vagy éppen gazdagabb parasztok, mert ők nemesek. A nemesi lét jogalapja a fegyveres szolgálat, ezt a kisnemesek, legalábbis írástudó kisebbségük, ekkor már magyarul is olvashatták Werbőczy Hérmaskönyvében. Ez az elvont tétel konkrét értelmet kapott a 18. században a régi törökverő harcokról regélő kisnemesek elbeszéléseiben. A fegyverrel szerzett jog teóriája a gyakorlatban a nagyapák dicső fegyvertényeinek sűrű felelevenítését jelentette. A rádói Chutor András elődei a törökkorban „nagy főemberek, fegyverviselők voltak”, de a família elszegényedett, és az „elnyomorodott” nemes egy szabados házában húzta meg magát. Nemeslevele sem volt már meg: a kuruc háborúban elrabolták, és bár azok, akikhez keveredett, gyakran üzentek neki, hogy váltsa ki, „szegin ember lévén, módja nem volt a kiváltásra, noha talán csak egy hordó borért is kiadták volna”. Chutor uram végül armális híján kimaradt a nemesek lajstromából is, bár a visszakapaszkodás reményét nem adta fel: fiát „tanulásra küldvén, intette sokszor, hogy ha Isten módot ád néki, valaha váltsa ki” az oklevelet. Az armálist, amíg nála volt, addig sem értette Chutor András, egy prédikátorral olvastatta. A nemeslevélből kitűnt, hogy őse, Chutor János megütközött „egy kastély előtt... az törökkel, kapitányi ember lévén, és kevesedmagával meggyőzvén az törököt, egy török tisztet el is fogott, és ezen dolgot mintegy közhírrel más sokaktul is hallotta” — fejezte be vallomását 1735-ben Somogyi Péter 84 éves rádói szabados.27 A régi hőstett, a török foglyot ejtő végvári kapitány története nyilván azért forgott közszájon a zalai faluban, mert Chutor András sokaknak elmondta, mit olvasott ki a prédikátor a latin oklevélből, így védekezve a társadalmi lesüllyedéssel járó presztízsveszteség ellen. Chutor uram és a 18. századi nemességvizsgálatokban szereplő sok más kisnemes sorsa példázza: a törökkel csatázva nyert vagy a piacon beszerzett armális gazdája elkerülte ugyan a jobbágysorsot, de birtokadomány híján így is csak a nemesség legalsó, paraszti sorban élő rétegébe, a bocskoros nemességbe nyílt meg előtte az út. JEGYZETEK 1. Magyar Országos Levéltár (MOL)Filmtár(Ft.) B 1259. Győr vm. It. Acta nobilitaria. Csicsay cs. 1704. ápr. 0. 2. MOL P 1314. Batthyány cs. It. Missiles 7599. sz. Csapodi Csaba: Szabadosok (libertini) 1514-1848. Századok LXXXIV. (1940). 405-420. Malkai László: Robot-summa-taxa. Az örökös jobbágyság rendszerének fejlődési tendenciái a XVII. század második felében. Történelmi Szemle VIII (1904) 330-337. Varga J. János: Szervitorok katonai szolgálata a XVI-XVII. századi dunántúli nagybirtokon. Bp. 1981. 102-174. Tóth István György: Szabadosok és kisnemesek. In: Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. Salgótarján 1984. 55-07. 3. MÓL Batthyány cs. It. P 1313. Majorátus Lad. 1. No. 48. p. 7/a. MÓL Ft. Veszprém vm. It. Acta nob. B 1374. Ease. S. II. Föl. 88. Szabó cs. és B 1389. Zala vm. lt. Investigatio nob. Fasc. 2. XX. (2 példányban). 4. MOL Ft. B 1371. Veszprém vm. It. Acta nob. M. I. No. 10. Mézes cs. 5. MOL B 1201. Győr vm. lt. Acta nob. Filep cs. 1754. máj. 14. 0. MOL Ft. B 1390. Zala vm. lt. Investigatio nob. Faso. 5. No. 194. 7. MOL Ft. B 1389. Zala vm. lt. Investigatio nob. Fasc. 4. No. 7. Föl. 27. B 1392. Fasc. 8. Föl. 20. 8. MOL Ft. B 1370. Veszprém vm. It. Acta nob. Fasc. T. I. Tormási cs. 1724. nov. 17. 9. MOL Ft. B 1389. Zala vm. lt. Investigatio nob. Fasc. 4. No. 7. Föl. 27. és B 1392. Fasc. 8. Föl. 20. (2 példányban). 10. MOL Ft. B 1389. Zala vm. lt. Investigatio nob. Fasc. 3. No. 13.1735. ápr. 3. 11. MOL Ft. B 1360. Veszprém vm. It. Acta nob. F\ I. No. 1. Fábján cs. Föl. 47. 1717. jan. 27. 12. MOL Ft. B 1389. Zala vm. lt. Investigatio nob. Fasc. 3. NNN. Föl. 182. Föl. 182. 1740. nov. 9. 51
