Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)

N. Kiss István: A katonaparasztság sorsa 1699-től a 19. század második feléig

JEGYZETEK

1. így pl. a királyi kíséret tagjai és az ún. ,.királyi szabadok”. Irsiglet, Franz: Freiheit und Unfreiheit im Mittelalter. Westfälische Forschungen 28:1977. 2-5. p.

2. N. Kiss István: A parasztság és a főurak 16. századi honvédő harcunkban. Hadtörténelmi Közlemények 1954. 3/4: 61-75. p.

3. Az 1950-es és 60-as években Makkai László és Fach Zs. Pál is utaltak a hajdúság, mint szabad paraszti út fontosságára. Fach Zs. P.: ,,sok telkes jobbágy is hajdúnak állt, a szabad paraszti állapot útját keresve”, Nyugateurópai és magyarországi agrárfejlődés a XVI-XVII. században. 1963. 261. p. - N. Kiss, István: Gesellschaft und Heer in Ungarn im Zeitalter der Türkenkriege. In: Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Ed. Othmar Pickl Graz 1971. 273-296. p. - N. Kiss István: Nemes katonák és katonaparasztok a Zrínyiek muraközi uradalmában, 1638-1720. Hadtörténelmi Közlemények 1983. 3: 339-355. p.

4. Opinio seu discursus palatini circa conservatoinem regni et confiniorum ejusdem. Viennae 12. decembris 1641. In: Enchiridion Fontium Históriáé Hungarorum. Eds. Marcali

Henrik, Mika Sándor, Angyal David. Budapest, 1901. 555-571. p.

5. „Oppignorata et pro servitiis militaribus eliberata”. In: „Summarius Extractus universo- rum Bonorum Zriniano-Fiscalium”. OL E 156, U et C fasc. 93, No 65.

6. Connumeratio militum. OL E 156, U et C. fasc. 40, No 48.

7. Anno 1670. OL E 156, fasc. 95, No 48.

8. A zágrábi püspökség birtokainak kamarai összeírása 1769-ben. OL E 156, U et C. fasc.) 102, No 10-15.

9. A Kapuvári, Ledneci, Szatmári és Ecsedi uradalmak adatait lásd Varga János: Jobbágy- rendszer a magyarországi feudalizmus késői századaiban, 1556-1767. Budapest 1969. 408-450. p.

10. A 15 Rákóczi uradalom kamarai összeírása és jövedelem kimutatása. OL E 167, U et C fasc. 5, No 7.

11. N. Kiss István: Nemes katonák. 1983. 352. p. (lásd a 3. jegyzetet).

12. Rothenberg, Günther Eric: The Austrian Military Border in Croatia, 1522-1747. Univ of Illinois Press 1960. 156 p. - Fr. Vaniczek: Specialgeschichte der Militärgrenze. Wien 1875. Tom. I.

13. N. Kiss, István: Zur Problematik der feudalen Strukturen in Mittel und Osteuropa 15-18. Jahrhundert. In: Zum Problem des Feudalismus in Europa. Trier 1984. (15. p.

14. N. Kiss, István: Die soziale Struktur der Kuruzzenarmee 1703-1711. In: Festschrift Othmar Pickl. Eds.: H, Ebner-W. Heflechner-H. J. M. Andelberg-P. W. Roth-W. Wies- flecker. Graz-Wien, Leykam 1987. 297-299. p.

15. N. Kiss István: A kuruc hadsereg szociális összetétele 1703-1711. Hadt. Közi. 1985. 564- -565., 570-572. o.

16. Pulay János: Szatlimári békesség. Gróf Károlyi Sándor önéletírása. Pest 1865. II. kötet 383-384. p.

17. N. Kiss István : A kuruc. . 1985. 573. p.

18. Pulay János : Szathmári. . 1865. 485-487. p.

19. OL Károlyi It. P 396 Acta Politica Ser. V. 1711. ápr. 12.

20. N. Kiss István: A kuruc.. 1985. 575. p. Az, hogy a kuruc katonák libertinusként való letelepítését mennyiben lehet más uradalmakban is kimutatni és bizonyítani, még további kutatást igényel.

21. A katonai településekhez tíz mezőváros és falu tartozott. OL E 156, U et C fasc. 3, No 7.

22. Rácz István: Hajdúk a 16. században. Debrecen 1969. 142-160. p.

23. Nedelicz oppidum urbáriuma. OL E 156, U et C fasc. 3, No 7. 101-104. pagina.

24. OL E 156, U et C fasc. 3, No 7. 93 és 100. pagina.

25. Lásd a 21. jegyzetet.

26. Körmend és Város-Hidvég esetében. Zimányi Vera: Adatok a dunántúli hajdúk történetéhez. Századok 1960. 290. p.

28. Tolna megye Levéltára, Szekszárd. Szakály Ferenc szíves közlése nyomán.

29. Csetri Elek-Imreh István: Erdély változó társadalma, 1767-1821. Bukarest, 1980. 143. p.

30. Galgóczi Károly: Magyarország, a Szerb vajdaság és a Temesi bánság mezőgazdasági statisztikája. Pest 1855. 86-87. p.

31. Moacanin, F-: Das Problem des Grundbesitzes der Militärbevölrung an der kroatischen und slawonischen Grenze. In: Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Ed. O. Pickl Graz 1971. 297-307. p.

32. Vaniczek: Specialgeschichte.. 1875. Tom. 1.132-133. p.

33. ,,The Grenzer were an army of military settlers”. Rothenberg : The Austrian. 1960. 105. p.

34. Felix de Bcaujour: Voyage militaire dans l’empire Ottoman. Paris 1829. Idézve Rothenberg: The Austrian. . 1960. 115. p.

35. 1830-ban az erdélyi határőrök 6,3%-a volt ,,unpossesioniert”. Carl Göllner: Die sieben- bürgische Militärgrenze. München 1974. 92-93. p.

36. Göllner: Die siebenbürgische.. 1974. 28-34. p.

37. Lásd a 36. jegyzetet.

38. Göllner: Die siebenbürgische. . 1974. 24. p.

39. Galgóczy: Magyarország.. 1855. 68-69. p.

42