Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)

B. Balsai Jolán: Zemplén várai és várkastélyai a 17-18. század fordulóján

Rad várkastélya: 1691, 1692 és 1694-ből maradtak ránk leírásai. Az 1692-ben kelt leírás szerint négy éve romos, értékét 1200 forintra becsülték.55

Szerdahely várkastélya: 1672-ben és 1676-ban kelt összeírások szerint épségben volt. Értékét 200 forintra becsülték. Az 1680-as években kelt leírások szerint romos, értékét ekkor már csak 1500 forintra becsülték.56

Szinna várkastélya: Egy 1691-ből származó leírás szerint teljesen fából épült.57

Varannó várkastélya: 1680-ból származó leírás szerint „puszta kastély”.58

Vehéc várkastélya: Részletes leírása maradt fenn 1670-ből, magyar nyelven. Ekkor lényegében ép. 1671-ben viszont már romosnak említik, hasonlóképpen 1681-ben is.59

Zétény várkastélya: 1670-ben i'om, 1686-ban újjáépült, emeletessé bővítve.00

JEGYZETEK

1. Zemplén földrajzi jellemzőit röviden és találóan összefoglalja Cholnoky Jenő: Hazánk és népünk egy ezredéven át. Bp. é. n. 8(5.

2. Vö. Csánkí Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. Bp. 1890.

3. Az utóbbi évtizedben megjelent szlovák várkönyvek inkább népszerűsítő képes albumok,

• mintsem tudományos feldolgozások. Adósak maradnak a zempléni várak építéstörténetével, s történeti vonatkozásban pedig csak a régi megyei kötetek magyar adatait kivonatolják. A legtöbb várnak-várkastélynak pontos alaprajza sem készült eddig, ill. nem tették közzé. Ásatás csak Sárospatakon és Szerencsen folyt, ill. folytatódik előbbi helyen jelenleg is. Hilda Fialova-Andrej Fiala: Hrady na Slovensku. Bratislava, 1960. - Belő Fólia: Hrady a kastiele na vyehodnom Slovensku. Kosice, 1980. - Stefan Fison: Hrady, zámky a kastiele na Slovensku. Martin, 1983. - Hrady a zámky. Praba, 1985. stb.

4. Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. Tokaj-Ónod-Szerencs. Bp. 1980. 40. sk.

5. Uo. 49. Szerencset Németi Ferenc erődítette meg, várrá alakítva a bencés kolostort. A domboldalban álló erődítinány, mely fölé egy begy magasodik, fontos útvonalakat ellenőr.- zött. Jelentős erődítménynek - már fekvése miatt is - nem számított sosem. Patak 16. századi történetének legújabb, a fennmaradt történeti forrásokat és az ásatások eredményeit egyaránt mintaszerű alapossággal feldolgozó kismonográfiája Détshy Mihály: Sárospatak vára és urai 1526-1616. Sárospatak, 1989.

6. Vár túrák kalauza III. Vár túrák Csehszlovákiában és Romániában. Bp. 1983. (Csorba Csaba írta rész) 307-309.

7. Uo. 308-310.

8. Détshy Mihály : Sárospatak. Bp. 1970. 12-15.

9. Csorba Csaba: Várak a Hegyalján . . . 133.

10. Csak sajnálhatjuk, hogy a most folyó helyreállítási munkák során a Vörös-torony leomlott! sarkát nem építik vissza teljes egészében, beleértve az őrtornyot is, s nem rekonstruálják a négy kis torony és az építmény központi része olyannyira látványos csúcsos, zsindelyes fedélszékét. A torony lefedése pedig állagvédelmi szempontból sem lenne haszontalan

11. Détshy Mihály: Sárospatak. Bp. 1970. 17-18.

12. Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. . . 122-123.

13. Vártúrák kalauza III. 318-319.

14. Uo. ih. Terebest Thököly robbantatta fel.

15. Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. . . 155. sk.

16. Détshy Mihály : Sárospatak. Bp. 1970. 18.

17. Lásd részletesebben az eseményeket Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. . . 157-158.

18. Détshy Mihály : Sárospatak. Bp. 1970. 19-20.

19. Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. . . 159-161.

20. A levelet közli Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai 1705. Miskolc, 1990. 104-106.

21. Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. . . 161.

22. Détshy Mihály : Sárospatak. Bp. 1970. 21.

23. Tokaj várának hiteles 17. századi látképeit közli Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. . . Csicsva várának fantáziaképét lásd Borovszky Samu szerk. : Zemplén vármegye és Sátor- aljaújhelyr. t. város. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. én.

24. Soós Elemér alaprajzait és távlati képeit lásd Borovszky i. m.

25. Kivonatos közlése: Urbaria et Conscriptiones. 4. füzet. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai XI. Bp. 1975. 237. A Rákóczi123