Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
B. Balsai Jolán: Zemplén várai és várkastélyai a 17-18. század fordulóján
kézre a vár, őrsége ellenállás nélkül vonult ki belőle; az ellenállás reménytelen lett volna a romos falak között.22 1711 után a fekvése miatt főúri lakóhelynek alkalmas Patak és Szerencs kivételével Zemplén várai elenyésztek, kivéve azokat, amelyeket még korábban kastéllyá alakítottak. A várkastélyok védőfalai, bástyái jórészt eltűntek, az árkok helyét parkok foglalták el. Békés század köszöntött a vármegyére, az erődítmények díszletté váltak, - mindörökre. A kissé komor és szűk várkastélyokat vagy átépítették, vagy rószben-egészé- ben pusztulni hagyták és újabbakat emeltek helyettük. A zempléni folyamatok semmiben sem különböztek az országos tendenciáktól. A várak, az erődítmények korszaka véglegesen lezárult Zemplén vármegye életében. Mivel Zemplén területe a török háborúk korszakában nem tartozott a fő hadszíntérhez, nem készültek várairól olyan nagy számban ábrázolások, mint a végvári vonal erődítményeiről. A legtöbb ábrázolás Tokajról maradt ránk, azonban többségük nem hiteles, főleg a leggyakrabban reprodukált, amely madártávlatból mutatja a várat a Bodrog és a Tisza összefolyásánál. Csicsváról is csak fantáziakép maradt ránk.23 A 19. századi romantikus tájképek — jellegükből következően - szintén nem a tudomány megkívánta pontosságúak és hitelességűek. Hasonló a helyzet Soós Elemér alaprajzaival és fantáziadús rekonstrukciós képeivel.24 A várak egykori képének, jellegének meghatározásában nem hasznosította eddig a szakirodalom eléggé a birtokösszeírásokat és várleltárakat. Ezek kiadása és feldolgozása óriási volumenű munka. A Borsod-Abaúj- Zeinplén Megyei Levéltár elkészítette a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Consoriptiones gyűjteménye kicódulázott anyaga alapján a helymutatót Zemplénre vonatkozóan is. Ezúttal, mintegy ízelítőként a kiadott anyag alapján a zempléni várak-várkastélyok 17/18. század fordulójáról származó leírásaiból közlünk részleteket, az előzőekben vázolt történelmi folyamat vázlatos dokumentálásaként. 1Sárospatak vára: 1701. november 7-én kelt latin nyelvű összeírás a várról és a hozzátartozó uradalomról a várral kapcsolatban megemlíti, hogy valamikor jól megerődített volt sáncokkal és bástyákkal (aggeribus et propugnaculis olim bene munita), de már romos (iáin ruinata).25 1701. július 29-én részletes — magyar nyelvű — összeírás készült a belső várról. Ez azzal kapcsolatos, hogy 1701. május 18-án - felségárulással gyanúsítva — letartóztatták II. Rákóczi Ferencet. A leltár részletesen közli minden helyiség teljes berendezését.26 A harcok utáni első békeévben, 1712- ben készült ismét egy összeírás a pataki várról és uradalomról. Eszerint a kurucok felgyújtották (per rebelles incensa). A nyílászárók stb. elpusztultak. A tetőket újonnan zsindelyezték.27 Tokaj vára: 1701. szeptemberében és novemberében kelt összeírások romosságáról tanúskodnak, hangsúlyozva helyreállításának szükségességét.28 Szerencs vára: Egy 1688-ban készült leltár tíz kényelmes lakószobát, kápolnát említ. A Huszárvár fala romos.29 1 701. augusztus 2-án kelt részletes magyar nyelvű leltár az előzőhöz hasonlóan békés lakhelyről, nem katonai rendeltetésű építményről ad képet.36 Sztropkó vára: 1684-ben kelt részletes leírása a szepesi kamara megbízásából, magyar nyelven.31 Csicsva vára: Az 1711. december 30-án kelt összeírás szerint romos, két helyiséget kivéve használhatatlan.32 Kövesd vára: Egy 1690-ben kelt vagyonbecslés szerint a vár romos.33 121
