Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
adományozó oklevélben szereplő, az adományozott várakhoz tartozó, nem részletezett települések (városok?) között nyilvánvalóan szerepelt már a kaposvári vár (Rupulújvár) körül kialakult település is! A 16. században (1555 előtti időszakára értendő!) a vár körüli (?) településből. . .’ alakult véglegesen a középkori város, a mai Kaposvár teljesen elpusztult őse.17 Vele szemben a középkori (különösen a somogyi!) oklevelek, források legkitűnőbb ismerője, Komjáthy Miklós azt írja:18 ,,14-15. századi kútfőink... részletesen felsorolják Kaposvár környékének falvait! (S nemegyszer lakói közül is] jó néhányat megemlítenek!) Egyetlenegy esetben sem emlékeznek meg viszont arról, hogy a kaposújvári vár mellett, vagy vele kapcsolatban létezett volna falu, vagy mezőváros. Az is köztudomású, hogy azok az oklevelek, amelyek Kaposvár mezővárosáról írnak, hamisak! Megerősíti ezt a tényt, hogy a középkorban a Kapos mentén nem vezetett jelentős út. (A legközelebbi, a Somogyvárt Péccsel összekötő útvonal Hetesen, Keceten, Szerdahelyen és Rupol vámhelyén haladt át!) Vagyis a nagyobb volumenű árucsere lehetőségének a hiánya is kizárja a Kapos völgyének e pontján ipari termékfelesleget termelő mezőváros létét! Komjáthyvál kell egyetértenünk abban is, hogy a kaposújvári vár a Kapos körülfolyta mocsarak közti fekvése. . . egyáltalán nem volt alkalmas társadalmilag valamelyest is tagolt lakosságú falu, vagy éppen mezőváros kialakulásához.19 Vagyis úgy tűnik, hogy 1526 előtt a vár őrségét iparcikkekkel, szolgáltatásokkal ellátó települése a váruradalomnak a vártól távolabb eső pontján fekhetett. Hiszen a mai Kaposvárnak előzményeként számba- vehető, a várral egybeépült, vagy a tövében fekvő Város (Waras) nevű possessio 1453-ban már csak puszta! A vár egyik ilyen fontos 14-15. századi ellátó falva lehetett Kecel, a Kapos folyó túlsó partján! Itt a 15. században ólt több, a környék legjobb iparosa és kereskedője is!20 Világos szerintünk, így a 14-15. században a vár előterében - egyházzal rendelkező - mezővárosi település nem lehetett! c) A vár 1495-1555 között A vár az 1495-ös — király által történő elfoglalása után — hamarosan újra az Újlakiak egyik központja lett. 1504-ben egy fontos eseményre került sor vele kapcsolatban a csázmai káptalan előtt: Újlaki Lőrinc herceg Kaposújvár várát, illetőleg a fele részét átengedte, a jogszerinti birtokosának, Szerdahelyi Dersfi Miklósnak.21 A vár átadása után az Újlakiak kezében lévő homoki udvarház tiszttartója Dombói Dávid megtámadta a Dersfiek kaposújvári várát. Hiszen ez után sem történt meg a birtokjog végleges tisztázása, illetőleg annak átruházása maradéktalanul. így 1524-ben Újlaki Lőrinc özvegye (akkor már Móré László felesége) a Kaposújvár várához tartozó birtokának fele részét Tóti Lengyel Lászlónak és a fiainak adta el. 1524-1525-ben viszont a Győr nembeli Dersfiek megpróbálták uradalomban egyesíteni. Ez a politika tulajdonképpen a mohácsi vész után érvényesülhetett volna zavartalanul, mivel a törökök 1543-ig nemigen jutottak el erre a vidékre.22 A Dersfiek már 1525-ben is több alkalommal kénytelenek tiltakozni azért, mivel Újlaki özvegye — az 1504-es szerződést felrúgva — a tóti Lengyel családnak akarta átengedni a fél kaposi uradalmat. A Dersfiek ezt a tiltakozást 1532-ben, 1533-ban, majd 1542-ben a Lengyelek ellen kénytelenek megismételni. Hiszen a Dersfi család iratai 1526-ban Bitdán elégtek, s igy egy hosszabb per jött létre, amely legalább 1543-ig eltartott. Ekkorra azonban már a Dersfiek voltak a birtokon belül! Pekry Lajos ötvöst emberei viszont 1530—1536 között többször is megtámadták, kirabolták a Dersfiek Kaposújvárba tartó jobbágyait.23 101
