Petercsák Tivadar - Pető Ernő (szerk.): A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723) - Studia Agriensia 11. (Eger, 1991)
Magyar Kálmán: Somogy várai és véghelyei 1699-1723 között (Különös tekintettel a Kapos-várra
Magyar Kálmán SOMOGY VÁRAI ÉS VÉGHELYEI 1699—1723 KÖZÖTT (Különös tekintettel a Kapós-várra) Bevezetés Somogy megyében az 1984-től folyó intenzív várkutatások1 az Arpád- és középkorra 100-120 várat, erődítményt, vagy erődített helyet rögzítettek. Ebből a törökkor végső szakaszát, azaz a 17. század közepét, illetőleg az 1690-es évet 20 jelentősebb vár és palánk érte meg.2 Somogybán 1690-ig a török katonai és polgári szervezet három jelentősebb helyet : Kanizsát, Szigetvárt, és Koppányi (Török) mondhatta a magáénak. (Kanizsa vilájet, Szigetvár vilájet, szandzsák, míg Koppány szandzsák székhely volt.) A felsorolt helyek természetesen jelentősebb várakkal rendelkeztek. Ugyanakkor még hét náhié székhely, így Endréd, Karód, Kapós, Babóesa, Segesd, Csurgó és Kéthely-Marcali várairól is tudunk.3 Az is bizonyos, hogy az 1686-1690-es visszafoglalás után Somogybán jelentősebb katonai őrhely, vár alig féltucatnyi maradt meg. így emlegetik Kanizsát, Szigetvárat, Babócsát, Segesdet, Kaposvárt és talán Barcsot. (Bár az 1704—1711-es kuruc háborúk még Bajom, Kutas helyet is megnevezi, ahol valószínűleg nemesi udvarház, kastély lehetett.)4 Az 1696-os visszafoglalás után a magyar-német haderők jelentősebb állomáshelyeként Segesd, Kaposvár, Babóesa szerepelt.5 Ok állták 1686-90- ig a szigetvári és a kanizsai töröksóg támadásait. Ezzel kapcsolatban az 1689-ben visszafoglalt Szigetvár szerepe is jól ismert. ( Éppen az 1989-ben megtartott 300 éves évforduló tudományos ülésszaka révén).6 Ugyanakkor ma már sem Sziget, sem Kanizsa nem tartozik Somogy megyéhez. Éppen ezért úgy látjuk, hogy a megadott, az 1699-1723 közötti időszakban elsősorban Kaposvár, Segesd és Babóesa somogyi véghelyeinek a történeti szerepét tárgyalhatjuk. Végsősoron régészeti kutatásaink révén mára teljesen bizonyossá vált., hogy a babócsai végvárat az 1690-es évek végére már felhagyták. A horvát, magyar és német katonasága - Berzencéhez hasonlóan - szinte teljesen ép állapotban, fennálló falakkal hagyta el. Nem úgy mint Segesdet, ahol a Széchenyi főispán védelmére még az 1750-es évekig állomásozott katonaság. (Jóllehet az is biztos, hogy ezek a katonák a török háborúk befejezése után javarészt már nem a palánkvárban, hanem mint Marcaliban, a külön épített kaszárnyákban laktak.)7 Nézzük most Somogy megye mai központjának, Kaposvárnak a várát 1699 és 1723 között. Próbáljuk meg ennek a Kapós menti, látszólagosan nem is különösebben jelentős (legalábbis egri, szigetvári méretekben!) várnak a történetét rekonstruálni. /. Középkori történeti forrásadatok a várról és a városról ( 14-16. század) a) A vára 13-15. században A 13. század végétől — közel fél évszázadon keresztül a Gutkeled nembeli Felsőlendvai zászlós úr-család kezében volt, tehát az ún. Ropoly, a várral együtt. Még az ő birtoklásuk idején, 1348-ban szerepelt a vár várnagya is!8 A következő forrásemlítés viszont, már 1359-ből létezik. Ekkor az Üj- várként szereplő erősséget már az ún. Rupuli család birtokolja. Vagyis a 99
