Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Bevezetés
terjedelmes értekezésében a XVIII. századi Eger gazdasági és társadalmi kérdéseivel foglalkozik, különösen tekintettel a szőlőtermesztésre.13 Nagyszabású munkájának értékét növeli, bogy rengeteg új levéltári adatot közöl. A teljesség igénye nélkül felsorolt, általunk legfontosabbnak ítélt munkák többsége a város nagymúltú, szőlőművelésével kapcsolatos szokásairál, hiedelmeiről azonban csak szórvány adatokat közölnek. (Kivételt képez BAKÓ Ferenc fentebb idézett műve.) Ezért is tűztük célul munkánkban e hiányosság pótlását. Dolgozatunkban az 1982—1985 között végzett terepmunkánk gyűjtéseit, valamint azokat a folklóradatokat tartalmazó levéltári és irodalmi vonatkozású forrásokat dolgoztunk fel, amelyek — véleményünk szerint — új ismereteket nyújthatnak a téma iránt érdeklődőknek. Eredményeinket nem tekintjük lezártnak, csupán szerény kezdetnek, hiszen a gyűjtéseket még tovább lehetne, sőt kellene folytatni, továbbá a levéltári források teljes feldolgozása is várat magára. Kísérletet tettünk ugyan — próbakutatásképpen — olyan iratok áttanulmányozására, amelyekben folklóradatokat feltételeztünk, de ezirányú kutatásaink nem hozták meg minden esetben a várt eredményt. Tudomásul kellett vennünk, hogy bizonyos témakörökhöz egyáltalán nem találunk levéltári adatokat, más esetben (pl. szőlőbeli feszületek, szőlőhegyi jogszokások, rendtartások stb.), azonban értékes adatokkal tudtuk teljesebbé tenni munkánk egy- egy fejezetét. A feldolgozás során igyekeztünk következetesen szétválasztani a nagybirtokon és a kisgazdaságban gyakorolt szokásokat, hiedelmeket. Köztudott, hogy a bérmunkában dolgozók szokásai inkább a látványos mozzanatokban voltak gazdagabbak. A napszámosoknak közömbös volt, hogy milyen terméseredmény lesz az általuk művelt nagybirtokon. Ez magyarázza azt is, hogy kevés szüreti szokást sikerült gyűjteni, ugyanakkor azonban viszonylag gazdag szokás és hiedelem anyagot tudtunk lejegyezni, amelyek a bő termés 8
