Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

A szőlőműveléshez kapcsolódó dalok

nem nagyon énekeltek. Mivel a város egyik jeles szőlésze találta fel a múlt század első felében a szőlőőrlő malmot, nem zárható ki, hogy az eszköz elterjedése is hozzájárult ilyen vonatkozású folklór emlékeink eltűnéséhez.

Voltaképpen a szőlőtaposáshoz kapcsolódó mondókák, dalok már a szüreti szokáskörhöz tartoznak, mert a taposás a szüret egyik mozzanata.

Szüreti dalok (3—10. dallampélda)

Ide azokat a dalokat soroljuk, amelyek főleg szüret idején hangzottak el, és szövegtartalmukat nézve valamiképpen kapcsolódtak ehhez az ünnephez.

Már fejezetünk elején vázoltuk a kutatás hiányosságait, melynek következményeként szöveg- és zenefolklóristáink révén nem kerülhetett be a „szüreti dal” terminológia a köztudatba. Többször hangsúlyoztuk, ha valamilyen nyomós ok nem gátolta, akkor szüret közben szinte megállás nélkül szólt az ének, járták a táncot, felszabadultan heccelődtek, tréfálkoztak egymással, a cigánybanda húzta a nótát stb. Az egri gazdák mindig nagyon örültek a szedők folyamatos éneklésének, mert — noha „a nyomtató lónak sincs bekötve a szája”, tartja a helyi szólás — az éneklő szájak addig sem fogyaszthattak sokat a szőlőből.

Adatközlőink is megerősítették, hogy a szüreten a balladától kezdve a szerelmi dalon keresztül a népies műdalig minden megszólalt.280 így volt ez egykor az aratáson is, ezért okozott nehézséget a hozzá kapcsolódó dalok szövegtartalom szerinti csoportosítása.287 Kézenfekvőnek látszik az aratódalok analógiájára a szüreti dalok csoportosítása is, mely alapján a következő témakörök jöhetnének számításba : a munkaszerzés-toborzás, a munka, a szerelem, a szüreti ünneplés dalai, gondolunk itt a bál és a felvonulás alkalmával megszólaló dalokra stb.288 Korábban ilyen témájú dalok biztosan elhangzottak történeti borvidékeinken, így Egerben is, mi azonban

87