Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

A szőlőműveléshez kapcsolódó dalok

népies műdal-anyagon kívül még sikerül hagyományos, értékes népdalokat is felszínre hoznunk, és csoportosításunk esetleg kiinduló alapja lehet a későbbi kutatásoknak. Itt most kizárólag csak olyan dalokat adunk közre, amelyek a városban és a borvidéken általánosan ismertek. Felnémeti énekesektől azért közlünk néhány dallampéldát, mert az Egertől néhány kilométerre lévő faluból emberemlékezet óta jártak napszámba a városba, pontosabban a szőlőkbe, és az itt közölt változatokat egyformán énekelte egri, s fel németi.

Az általunk gyűjtött dalok, műfaji sajátosságaik alapján az alábbi már ismert, bár közel sem kimerítően feltárt kategóriákba sorolható :

Napszámosdalok (1—2. dallampélda)

A napszámosdalokról meglehetősen hiányosak az ismereteink. Még annyit sem tudunk róluk, mint a többi mezei munkásdalokról.283 KATONA Imre véleménye szerint, mivel a napszámos munka alkalmi jellegű, a folyton változó összetételű és szervezetlen közösségben nem alakulhatott ki olyan jellegzetes dalkincs, mint a summások, kubikusok stb. körében.264 Ez a megállapítás nézetünk szerint egy kis kiegészítésre szorul. Egerben, de más bormonokultúrás helyen is évszázadokon keresztül foglalkoztattak napszámban a nagy szőlőbirtokokon helyi kapásokat, kiknek kizárólagos megélhetési forrása a szőlőben végzett különféle munka, pl. nyitás, kötözés, metszés, kapálás volt.265 Könnyebb feladatokat, mint pl. a venyigeszedés, s hordás, szüretelés a gyerekek, asszonyok, serdülők és néha az öregek végezték kevesebb bérért. A koratavasztól késő őszig tartó munkák során, csupán a szüreten voltak a helyi napszámosokon kívül szedők a közeli falvakból. Egyébként KATONA Imre írja azt is, hogy a szőlőmunkára specializált bérmunkások, napszámosok széles rétege már a XVI—XVII. században kialakult. 286 Mindezek után az a véleményünk, hogy az elmúlt évszáza82