Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

A szőlőműveléshez kapcsolódó dalok

A SZŐLŐMŰVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ DALOK

A rendelkezésünkre álló régi szüreti leírások, szüret-ihlette irodalmi alkotások, és a témával kapcsolatos eddig született különféle publikációk szinte kivétel nélkül említik a szedők felszabadult, végnélküli visszhangzó éneklését, muzsikusok zenélését, de sajnos arról már egyik sem szól semmit : mit énekeltek? Ezért nincs könnyű helyzetben ma az a kutató, aki azt kívánja vizsgálat tárgyává tenni, hogy volt-e jellegzetes dalanyaga a szüretnek. Felvethetnénk ugyanezt a kérdést a szőlőművelés egészére is, hiszen ahogy az egri emberek, úgy a más borvidéken élők is életük javarészét a szőlőben vagy a bor közelében töltötték, mivel ez volt jólétük éltető forrása. Noha KATONA Imre megjegyzi: „egyes foglalkozásokhoz kötött dalok rendszerint közismert népdalok, magyar nóták átalakulásai, kizárólag egy-egy foglalkozásra jellemző dal igazán nagyon kevés van.”260 A megállapítással messzemenőkig egyetértünk, erről mi is meggyőződhettünk Egerben végzett gyűjtéseink során. Hogy a fent említett dalokból nagyon kevés van, semmiképpen sem azt jelenti, hogy korábban is kevés volt. Nézetünk szerint ez a szerény mennyiség csak a gyűjtések, kutatások mai állapotát regisztrálják. Természetesen azért, hogy a magyar szüreti szokáskör átfogó vizsgálata — beleértve a dalokét is — még nem került a kutatás homlokterébe, botorság volna azt hinni: nem voltak jellegzetes szüreti, illetőleg szőlőműveléshez kapcsolódó népdalok. Legjobb tudomásunk szerint senki nem írta még le azt, hogy tekintélyes időt fordított e téma kutatására, az idevonatkozó népdalok helyszíni gyűjtésére, amely munka teljességgel negatív eredménnyel zárult.

80