Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)
Dűlőmenti keresztek és szobrok
A városhoz közel eső dűlőmenti keresztek némelyikén még ma is található lámpa. Ezek babonás szerepéről98 az idős egriek semmit nem tudnak. A lámpák azt a célt szolgálták, hogy amikor kimentek az asszonyok imádkozni e keresztekhez, ebben gyújtották meg a mécsest, ami az ima végéig égett. Régen pénteki napokon, tavasztól őszig, az asszonyok mindig kijártak imádkozni, könyörögni. Ezen kívül csak akkor, ha az időjárás ezt szükségessé tette. Ilyenkor rendszerint könyvből imádkoztak. Volt aki csak miatyánkot mondott. E régi hóstyai szokás az 1960-as években szűnt meg. Tartós szárazság esetén előfordult, hogy a templomokból kisebb körmenet vonult a plébános vezetésével a közeli kereszthez, szoborhoz esőért imádkozni. Ha nyáron huzamosabb ideig rossz idő volt, vagy napokig zuhogott az eső, a templomban rendkívüli misét tartottak és jó időért könyörögtek.99 Több keresztnek a nevét az emlékezet a mai napig megőrizte. Némelyiket az állíttató járói nevezték el, mások a szőlőterület adás-vétele után a későbbi tulajdonosról kapták nevüket, különösen ha megbecsült embernek számítottak a városban. így lehet, hogy a Hám Lajosné által felállított keresztet ma mindenki csak úgy emlegeti: „Kuczora-lceresztyi”. (Kuczora a város híres húsboltosa volt.) A Dónát-kereszt a szőlőhegyi patrónusról kapott nevet, a Dobos-kereszt megjelölés pedig a hagyomány szerint arra utal, hogy az állíttatója a város egykori dobosa volt.100 Több olyan dűlőmenti keresztet, szobrot ismerünk, amelyen nem szerepel az állíttató neve. E mögött szándékosságot sejtünk, mivel épp ezeknek nincs meg az alapítványi okiratuk, de az sem elképzelhetetlen, hogy nem is készült, ezért nem találunk rájuk vonatkozó információt az 1894-ben készült keresztalapítványi kimutatásban.101 Valószínűnek tartjuk, hogy e keresztek, szobrok állíttatói azért hallgatták el nevüket, mert a háttérben valami nagy tragédia, megrázó esemény húzódott. Egerben csak a kőkeresztek talpkövére írtak szöveget, a fából készült feszületekre nem. 42
