Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

Jogi népszokások

folytán nem volt közvetlen örökös, ebben az esetben is az unokára vagy unokákra szállt minden.

Arra, hogy tisztelte-e az egri kapások szőlőterülethez kapcsolódó valamely misztikus lényt, földanyát, nem kaptunk egyértelmű választ. Ügy véljük, hogy a következő elbeszélésből joggal következtethetünk korábbi földkultuszra :

„Lánykoromban a Hibay patikárius úr szőlőjében dolgoztam. A Vindellér egy Nagy Sándor nevű ember volt. A szomszéd birtok az Okolicsányi alispáné volt, és egy alkalommal, amikor jött ki a méltóságos úr a szőlőjébe, hát a Nagy Sándor nem köszönt neki. Ezt az alispán úr szóvá tette Hibaynak, ő pedig felelősségre akarta vonni vincellérét, Nagy Sándor a következőket mondta a patikáriusnak : — Amikor én kijöttem a szőlőbe nem láttam az alispán urat. <szÉn megemeltem a kalapomat és köszöntem az Istennek meg a földnek,» neki is köszöntem volna ha kint van, dehát hajnalba ő nem kel fel. A patikárius visszamondta ezt a méltóságos úrnak, Okolicsányi alispánnak úgy megtetszett a válasz, hogy amikor legközelebb ment ki a szőlőbe, ő köszönt előre a vincellérnek, mert hát az volt a szokás egyébként is: annak kell köszönni elsőként, akijön.”17

Ha valaki a szőlőjét csak nagy kerülővel közelíthette meg, kérte szomszédja engedélyét, hogy keresztül járhasson az övén. Rendszerint meg is egyeztek, mert többnyire megbíztak egymásegymásban. Ha észrevette a tulajdonos, hogy valaki dézsmálja a szőlőjét, s ebben alaposan gyanúsítható volt a szomszéd, azonnal visszavonta engedélyét, és attól kezdve körbe kellett mennie. Volt olyan gazda, aki azzal a kikötéssel engedte a szőlőszomszéd átjárását, hogy az érés időszakában nem mehet át a földjén.

A szőlőben voltak közös használatú utak, melyek tisztítására pénzt gyűjtöttek. Ha valaki nem fizetett, nem használhatta az utat. Régen a szőlő aljában, a talajerózió által lehordott föld gyűjtésére ún. „sankgödrök” álltak, melyek egyben vízgyűjtők is voltak, így a permetezéshez szükséges mennyiséget sokan ezekből biztosították. Nagy szárazség idején gyakran kiapadt, ezért éjszaka a

28