Fajcsák Attila: Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei - Studia Agriensia 10. (Eger, 1990)

Hiedelmek és naptári szokások

Január 6. Vízkereszt

Ezen a napon az egriek vizet vittek a templomba megszenteltetni. Volt olyan templom, ahol egy nagy hordó vizet szentelt meg a pap. Ebből mindenki vihetett. Sokan otthon a pincében töltöttek ebből egy keveset a boroshordókba, azzal a céllal, hogy az ördög ne menjen bele. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy korábban a hóstyaiak körében szokás volt szentelt vízzel hajlékot, szőlőt, betegeket meghinteni, melynek eredete mélyen az ősi keresztény hagyományokban gyökerezik.30 E jeles naphoz fűződik még az a mondás: ,,Ha Vízkeresztkor olvad, korán tavaszodik.”31

Január 22. Vince

A Vince-vessző hajtásával kapcsolatban több változat is felszínre került. A rítus lényege: a szőlősgazda öt-hat darab húszharminc cm-es szőlővesszőt vág le, azokat egy vízzel teli befőttes üvegbe téve, néhány hét múlve a vesszők nedvezéséből, „fakadásá- ból” állapítja meg, hogy milyen termés várható abban az esztendőben. Egyesek szerint a vesszőket karácsony hetében, mások szerint a Vince előtti napokban, vagy éppen Vince napján 32 kell levágni, vízbe tenni. Azok, akik karácsonykor vagy január első napjaiban tették vízbe a vesszőket, Vince napján jósoltak az évi termésre. Egy öreg ember szerint: „ha a Vince-vessző január 22-én csorog, akkor megtelik a pince.” E szólás közismertebb változata: „Ha megcsordul Vince,

Tele lesz a pince”33 Más helyen így is ismert :

„Ha fénylik Vince,

Meg gtelik a pince”34

E szólások értelme feltehetően: ha Vince napján megenyhül az idő, kienged a fagy, bőséges szőlőtermés, sok bor várható.35 Vince- vesszőt még néhány évvel ezelőtt is hajtattak az idősebb szőlősgazdák. A kifakadt szemekből sokan már a metszésre is következtettek.

15