Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Siklósi Gyula: A székesfehérvári városfalak 1688-ban
felvételi rajzon. A királyi palota maradványait láthatjuk az 1689-es alaprajzon, de romjait az 1738-as alaprajz is jelöli, és megemlíti a maradványokat Evlia Cselebi, valamint Bél Mátyás is.14 Megőrizte középkori formáját a Palotai kapu barbakánja és a D-i nagy rondella is. A török kor elejére tehát egy olyan, a 13. század második felétől kiépült és a 15. század második felében modernizált városfal és töltésrendszer védte a várost, mely utolsó lebontásáig végleges arculatát a török hódoltság idején nyerte. 6. A török kori Székesfehérvár erődítései A városfalak török kori restaurálásait, nagyobb volumenű építkezéseit meghatározta az a tény, hogy az 1600-as évek elejére az egykori Budai és D-i külváros teljesen elpusztult. Ekkortól egy új városi egység, az egykori belváros és a Sziget külváros védelméről kellett csak gondoskodni. A 145 éves török uralom alatti építkezéseket mindazonáltal három fontosabb korszakhoz köthetjük: az 1543—1601-ig terjedő időszakhoz, az 1601-1602- ben, a visszafoglalást követő királyi építkezésekhez és az 1602-1688-ig terjedő periódushoz. A török ostromot megelőzően és a hódoltság első 58 évében a városfalak modernizálása terén nem történt nagyobb változás. A kisebb harcok, de még az ostromok sem okoztak akkora kárt, hogy a kor követelményei szerint épített falakat jelentősen át kellett volna alakítani. Az 1543-as nagy török ostrom előtt is csupán árokásásról és a töltések erősítéséről van tudomásunk.15 A törökök pedig csak kisebb renoválásokra vállalkoztak a defterek adatai szerint.,6 Ilyen javítgatások voltak 1545. március 3.-augusztus 27. közti időszakban, illetve 1546 és 1550 között. 1572-ben végzik az első nagyobb lélegzetű munkát a városfalakon. Ekkor a törökök több mint ezer embert dolgoztatnak, fejenként 6-8 napi munkabeosztással. A kocsifuvart biztosító fehérvári jobbágyok épületfát és meszet, a szekszárdiak követ és homokot, a simontornyaiak pedig meszet, követ és homokot szállítottak.17 A nagyobb összeget felemésztő építkezések során Fitz Jenő nyomán valószínűsíthetjük, hogy a város É-i fala elé ekkor készíthették azt a támpillérekkel megerősített falszakaszt, melyet az 1601-es alaprajzi vázlat és a francia metszet is ábrázol.'* Az építkezések alatt a törökök 225 könyök hosszúságban új falat emeltek, 200 könyök hosszúságban végeztek javítást és 1700 könyök hosszúságban kiegészítették a palánkfalat.IM 1582 végén 5 ezer zira értékben javítják a falakat és a palánkot.20 1593-ban, 1598-ban és 1599-ben eredményes portyák zavarják meg a város nyugalmát.21 A belvárost ugyan nem tudják bevenni e rajtaütésekkel, ám a törököket mégis arra ösztökélik e támadások, hogy az 1600-as években nagyobb modernizálásba kezdjenek.22 Ekkor alakíthatják át katonai célokra az elnéptelenedett Budai külvárost, melynek katonai jellegére a Beslia ( = huszárvár) elnevezés utal.2’ 1601-ben a város katonai építményeit erősítik a törökök, amely azonban már a királyi seregek közelgő ostromának hírére történhetett.24 A korszak építkezéseiből tehát egyedül a Budai külváros területén felújított, középkori eredetű sáncokról és árkokról - a huszárvárról - feltételezhetjük, hogy megérték az 1688-as évet. 147
