Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Siklósi Gyula: A székesfehérvári városfalak 1688-ban
beszélhetünk. Az sem látszik valószínűnek, hogy a rondellákat a 15. század első felében építették. Keletkezésük korát Mátyás király 1473. december 27-én kelt okleveléhez köthetjük, melyben elrendeli a város castrumának lehető leggyorsabb erősítését. A király Veszprém és Somogy megye jobbágyait rendeli a munkálatok elvégzésére12 (castrum nostrum in Civitate Nostra Albaregali).15 Az oklevél feltehetően a fellegvárra vonatkoztatható adata, csak a régi Budai kaput biztosító rondella építésére rendelhette ki a két vármegye jobbágyait, hiszen a királyi vár többi részlétére nem vonatkozhat a nagy költséggel végzett modernizálás. Feltehető azonban, hogy a város többi rondellája, az ÉNy-i és a D-i rondellák, valamint a Palotai kapu barbakánja is ekkor épültek. 1485-ben újból Mátyás építkezik a városfalakon. Sírkápolnája elkészültéhez a falakat meg kellett bontani ahhoz, hogy a városfal szövetébe építve, egészen a Monostor bástya építéséig látható maradjon, mint azt Wathay vízfestménye láttatja. A mocsárvilág lassú kiszáradása a külvárosok védelmét is sürgetővé tette. A külvárosokat védő árkok és sáncok, a kapukat biztosító földből és sövényből készített rondellák feltehetően szintén a 15. század második felének termékei. A védelmi rendszer részeként készített sövénykerítés, mely a Ny-i városrészt védte a mocsár felől, ugyancsak ekkor készülhetett. Ábrázolását az 1601-ben készült rajzokon láthatjuk - már elhanyagolt állapotban. A kerítés csak azért bizonyulhatott elegendőnek ideig-óráig a városrész védelméhez, mivel ekkor még járhatatlannak minősítették az itt húzódó ingo- ványt, melyen azután Russwurm generális 1601-ben átkelt. A védtelenebb Budai külvárost hét vagy kilenc erős bástya által tagoltan már sokkal erősebb töltések és árkok védték. A Ny-i városrész É-i részén 1601-re három rondella állott. Kettő a külváros É-i kapuját biztosította, egy a külváros ÉNy-i sarkánál volt. Délen az egykori Ingovány falu végénél három rondella épült. A középső mellett nyitották meg az Ingoványi kaput. A török korban elpusztult D-i külváros, az egykori Nova Villa déli részét is három rondella védte az 1601-es francia metszet szerint, ezek száma azonban 1689-re kettőre olvadt. Az 1601-es középső rondella mellett itt is kaput nyitottak. A kapu előtt ásott ék alakú elősánc és árok viszont már későbbi, 1600 körüli földmunkát sejtet. A török hódoltság végét megérték az egykori Budai külváros elmosódott sáncai és árkai. A városrész elpusztultával azonban a sáncokat és az árkokat nem gondozták többé. DNy-i sarkát elszántották, bástyái közül is legfeljebb öt maradt az 1689-es felvételi rajz szerint. A Ny-i külváros Palotai, más néven Sziget kapujának két rondellája még az 1689-es évben is állt. Átépítették azonban az Ingoványi kapu környékét, ahol a rondellák helyét olaszbástyák foglalták el. Érdekes viszont, hogy a Ny-i külváros sövénykerítésének nyomai még 1689-ben is látszottak. A D-i külváros déli részén levő sánc- és árokrendszert La Vergne is ábrázolja, két rondellával, elmosódottan, tehát már használaton kívül. A 15. század második felének kőből épült védműveinek egy része is megmaradt 1689-ig. Ásatási adataink szerint az ÉNy-i rondella néhány részlete az olaszbástya felépülte után is állott. Ezt egy korabeli metszet is tanúsítja. A királyi vár mellett a régi Budai kaput biztosító rondella részletei feltűnnek az 1691-es 146
