Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Siklósi Gyula: A székesfehérvári városfalak 1688-ban
alábbis régészeti, illetve történeti nyoma nincs -, hogy a várost a korai királyi váron kívül erődítették volna. A királyi várat a 13. század közepén-végén a latinok betelepítésével lebontották. A tatárjárás szomorú tapasztalatai a városok egy, a kor követelményeinek megfelelő megerősítését tették szükségessé. 4. A városfal kiépítése - IV. Béla-kori állapot Székesfehérvár szerepe a budai királyi vár alapításával jelentősen csökkent, de mint tudjuk, szakrális fontosságát továbbra is megőrizte. A város védelmét is biztosítani kellett, de a gyakori királyi jelenlét egy újabb királyi vár és szállás felépítését is megkövetelte. Ásatási adataink és az említett történeti adatok (a latinok betelepítése) bizonyítják, hogy a várost övező falak a 13. sz. végéig felépültek.1' A városról 1601-ben készített olasz nyelvű alaprajzi vázlat"’ a szinte változatlan késő középkori állapotokat mutatja. A török uralom első harmadára tehát a városfal megőrizte 13. sz.-i jellemvonásait: a falakat tagoló kicsiny téglalap alaprajzú, kör vagy félkör alakú tornyokat és a királyi várat. A 13. században épített tornyok közül a Jókai u. 20. sz. ház területén feltárt téglalap alaprajzú tornyot ismerjük alaprajzilag. Ma is álló részletei, valamint Wüstin- ger József 1826-ban készített felvételei alapján a Lakatos utca torkolatában elhelyezkedő torony alaprajza is rekonstruálható. A régi Budai kapu egyik tornyát is a mai városalaprajzra illeszthetjük az 1738-as felvételi rajz felhasználásával. A városfal szinte teljes hosszában megőrizte 13. századi vonalát, mindössze a fontosabb pontokon eszközöltek változásokat: e helyeken rondellákat és olaszbástyákat emeltek. Az 1601-es alaprajzi vázlat és a közismert, ugyancsak 1601-ben készített francia metszet" egyértelműen mutatja azt a fellegvárat, mely a második királyi szállást védte. A fellegvárat a város felől falak védték. A mellette álló régi Budai kapun át is megközelíthették, de a város felől egy külön bejáratot is nyitottak, mely szintén a palotába vezetett. A városba a régi Budai kapun át külön kaput nyitottak. Á IV. Béla uralkodása alatt és azt követően megépített részletek azonban mint azt látni fogjuk, egészen 1688-ig fennmaradtak. 5. A városfalak modernizálása - Mátyás építkezései A 13. század második felében felépített városfalak modernizálására nincs sok írásos adatunk. Annyi bizonyos, az 1601-es alaprajz, tollrajz és metszet tanúsága szerint, hogy 1600-ig felépültek a város modern védművei, a rondellák, a Palotai kapu barbakánja, és elkészültek a külvárosokat védő sáncok, árkok, sövénykerítések. Az is bizonyosnak látszik, hogy ezek sem a török hódoltság korában, sem korábban, a Mátyás halálát követő időszakban nem készülhettek. Az említett korszak írásos adatai ilyen méretű építkezésekről nem tudósítanak. A Mátyás utáni időszak zavaros, pénztelen világa erre nem is teremthetett lehetőséget, míg a török hódoltság korából származó nagyszámú székesfehérvári forrásanyag alapján ilyen méretű vállalkozásról nem 145
