Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Fenyvesi László: Buda ostromai és a Duna-mellék pusztulása egy 1687-es siralomvers tükrében

kunfélegyháza 1985. X. 5. (a továbbiakban: Fenyvesi 1985.); Uő: A hódoltsági balkániak az 1680-as években. Kézirat. Előadásként elhangzott az esztergomi történész konferencián: 1986. IV. 2.; Uő: Oslobodjenje Budima od Turaka i Juzni Slaveni I-IV. Narodne Novine, 1986. god. XII. br. 37—40. ; Uő: Buda visszavívása 1686. Szerk. : Uő: 1986.6-29. ; Uő: A Duna- mellék és a Kiskunság pusztulása Buda ostromai idején (1683-1687). Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején. Szerk.: Praznovszky Mihály-Bagyinszky Istvánná. Salgótarján, 1987. 103-127. (a továbbiakban: Fenyvesi 1987.)

3. Lásd az előző jegyzeteket, továbbá: Hunfalvi János: Víziutaink, különösen a Duna. Földrajzi Közlemények 1881. 1-18.; Szentklárai Jenő: A dunai hajóhadak története. Bp. 1885. 443.; Dezsényi Miklós: Hadiesemények a Dunán Buda 1686-os ostroma idején. Hadtörténelmi Közlemények 1957. 1-2. sz. 241-252.; Csonkaréti Károly: Hadihajók a Dunán. Bp. 1980. 275.; Bánkúti Imre: Buda 1684. évi ostroma. Magyar és török végvárak (1663-1684). Szerk.: Bodó Sándor-Szabó Jolán. Eger, 1985. 44-45. (a továbbiakban: Bánkúti 1985.)

4. Zenarolla, G. P. : Relatione esatta, e distinta sopra le operationi, fatte dopo l’assedio di Buda dalle Vittoriose armi di S. M. C. l’anno 1686. Vienna, 1687. 8. 140.; Richards J. 1859. 221-273. Budavár visszafoglalása 1686. Közli: Gyurits Antal. Szatmár, 1886. XVI. 103.; Budavára visszavétele. Irta egy szemtanú. Angolból ford., előszó, jegyz.: Deák Farkas. Bp. 1886. 144. ; Fraknói Vilmos: Relationes Cardinalis Buonvisi. Buonvisi bíbornok bécsi nuntius jelentései. Bp. 1886. (8) CLV, 310.; Bubics Zsigmond: Cornaro Frigyes velenczei követ jelentései Buda várának 1686-ban történt ostromáról és visszavételéről. Bp. 1891. LXXX, 416. 61. t. 3. térk.; Veress Endre: Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd jelentései és térképei Budavár 1684—1686-iki ostromáról, visszafoglalásáról és helyrajzáról. Bp. 1907. 70. 6. t.; Consentius, Ernst: Meister Johann Dietz des Grossen Kurfürsten Feldscher und Königlicher Hofbarbier. Ebenhauser, 1915. 368.; Balta Antal: Buda ostroma és elfoglalása 1686-ban. Városi Szemle 1936. 641-762. ; H. Pálfy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Bp. 1937. 474-487.; Fekete Lajos: Budavár 1684-ik évi ostroma. Hadtörténeti Közlemények 1938. 77-104., 205-228. ; Bánlaky (Breit) József: Buda ostroma és visszafoglalása 1686 június 18-ikától szeptember 2-ikáig. A magyar nemzet hadtörténete. 17. r. Bp. 1940. 186-316.; Bél Mátyás: Pest megyéről. Ford.: Szabó Béla. Jegyz. ell. és az 1728. évi összeírás adataival kiég.: Pintér Emilné. Szentendre, 1977. 178. 4. térk. (a továbbiakban: Bél: Pest, 1977.); R. VárkonyiÁgnes: Végvár: állam, társadalom, mentalitás. Magyarországi végvárak a XVI—XVII. században. Szerk.: Bodó Sándor-Szabó Jolán. Eger, 1983. 7-21.; Bánkúti 1985. 41—53.; Bél Mátyás: Buda visszavívásáról. Ford., bevez., jegyz.: Déri Balázs. Bp. 1986. 139.

5. Bognár József: Csepel. Tudománytár, 1843. 14. k. 50-62., 110-130., 164-189., 216-242. (a továbbiakban: Bognár 1843.); Ortvay Tivadar: A magyarországi Dunaszigetek alakja és iránya, területnagysága és partmagassági viszonyai. Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1878. 59-112. (a továbbiakban: Ortvay 1878.); Pápai Károly: A Csepelsziget és lakói. Földrajzi Közlemények, 1890. 209-248. (a továbbikban: Pápai 1890.); Magdics István: Diplomatarium Ráczkeviense. Ráczkevei Okmánytár. Székesfehérvár, 1888. XI. 272., VII. 1. térk. (a továbbiakban: Magdics 1888.); Ladányi Miksa: Csepel, Csepel-sziget községei. Bp. 1934. 243. 7. t. 1. térk.; Bóna Imre: Csepelsziget. Módszeres földrajzi tanulmány. Szeged, 1937. 47. (a továbbiakban: Bóna 1937.); Marosi Sándor: A Csepel-sziget geomorfológiai problémái. Földrajzi Értesítő, 1955. 279-300.; Szombathy Viktor: A Csepelsziget. Bp. 1961. 133.; Kovács Józsefné: Ráckeve vázlatos története. Kézirat. Ráckeve, 1966. III. 48. Pest Megyei Levéltár. Szocialista kor. XXII. Gyűjtemények. 5. Krónikák levéltári gyűjteménye. 17. (a továbbiakban: Kovács 1966.); Kovács József László: Csepel-sziget régi írásokban. Kézirat. Ráckeve, 1967. 28. PML Szocialista kor. XXII. Gyűjtemények. 5. Krónikák levéltári gyűjteménye 39.; Uő: Ráckeve és környéke. Útikalauz. (Bp.) 1977. 32. (a továbbiakban: Kovács J. L. 1977.); Zachar László: Csepel története. Bp. 1974. 79.; Hajdú Mihály: A Csepel-sziget helynevei. Bp. 1982. 333. (a továbbiakban: Hajdú 1982.)

6. Csak a Csallóköz nagyobb nála. A Csepel-sziget területe 25.710,9773 hektár, vagyis 44 679 kát. h., azaz 257 km2; szélessége 4-9 km között változik, a hossza 48 km. A folyó szélesebbik, jobb oldali ága (a Nagy-Duna vagy Öreg-Duna) 55 km hosszúságú, a keskenyebb, keleti kiság (a Ráckevei-Duna) pedig 58 km-es. (Ortvay 1878. 77.; Pápai 1890. 210.; Bóna 1937. 5-6.)

252