Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)

Szabó Jolán: Heves megye falvai a visszafoglaló háború korában

6. Az 1682-es és az 1684-es összeírás névanyagának összehasonlításakor 32 azonos nevet találtunk, ami mutatja, hogy a lakosság nagyobb része változatlanul maradt. Az eltérő nagyságok részben az összeírások különbözőségéből is adódik. 1682-ben nagy számban szerepelnek zsellérek.

7. HML IV-l/a 7. 258.

8. A makiáriak 1681-ben a következőket fizetik: Évi cenzus 200 forint, amit két részletben. Szent György és Szent Mihály napkor fizetnek. Ezenkívül 60 kassai köböl búza. 60 kassai köböl árpa, 20 icce vaj, 2 ökör a konyha szükségletére, 1 ökör a libák és tyúkok megváltásaként. Dézsmát adnak borból, bárányból és kecskéből. Ök bérlik a pusztán hagyott Nagytályát („desertus Tállya”) 20 kassai köböl búzáért. MOL U. et C. fasc. 1. Nr. 5.

Az egy évvel később készített urbárium kiegészíti a fenti felsorolást a határban lévő 5 malom utáni járandósággal. HML XII-3/a 29. k. 202.

A porták száma:

Makiár 31/2

Füzesabony 1/2

Egerszikszó 1/4

Kisbuda 1/2

Tiszahalász 1-puszta

Gyöngyössolymos 2

Gyöngyöspüspöki 1/2

Kápolna 1/2

Demjén 3/4

Tiszanána 11/2

Kerecsend 1/2

9. Felsőtárkány évi cenzusa 160 forint. 10 kassai köböl búzát, 20 kassai köböl árpát, 20 icce vajat és 1 ökröt adnak még. Felnémet bérletéért 10 forintot fizetnek. MOLLI. etC. fasc. 1. Nr. 5.

10. „Puszták vadnak Maklar mellett ottan közöl, Első Puszta Nagy Talya. melynek Pascuatioajért az Maklariak egy Vég Abbat szoktak adni" HML XII-3/a 29. k. 202.

11. „Második puszta Tyhamér, azt éppenseggesen az Török éli, paraszt ember nem követi, mivel ágyú allatt vagyon . . Uo.

12. A kápolnaiak „hitekkel confirmalják, hogy külömb hatara soha nem volt. Falu adujához aplicalva volt . . Uo. 203. Kiskompolt a 16. század közepén néptelenedett el. Soós L: i. m. 331.

13. Az urbárium megadaja szolgáltatásukat azzal a megjegyzéssel, hogy „mikor lakták”. Egy ekés gazda és két zsellér van a faluban, a többi lakó Poroszlóra költözött. HMLXII-3/a29. k. 206.

14. A tiszanánaiak bérlik. Uo. 208.

15 ......az Szarvas kői és az Egri Török szárnya, hogy ha penig paraszt ember éli, azt követni

sz

okta, kiválképpen marhajátul, az mint hogy az Tarkaniak Tizen két forintot szoktanak tüle adni esztendönkint.” Uo. 213.

16 ......Szántó földe annak nincs hanem rettye melyben az Thörök szokot dispositiot tenni . .

Uo. 213.

17 ......Földit rétét az Thörök éli . . Uo.

1

8. A szomszédos falvak lakói bérlik. Uo.

19. Uo. 207 a.

20. Boldog. Bükkszék, Dormánd, Egcrszólát. Ivád, Kistálya. Kisfüzes. Kisnána, Kis- és Nagy- kompolt, Kömlő, Márkáz, Ostoros. Pálosvörösmart, Sarud, Szűcs. Tarnaszentmária. Tcrpes. Soós L: i. m. passim. Ezek a települések hiányoznak az 1686. évi portális összeírásból is.

21. HML IV-l/b. 7. 1686. 58.

22. HML IV-l/a 7. 255. Ecseg, Hevesiván, Inoka, Kisköre, Tenyő, Tiszabő, Varsány, Várkony.

23. Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981.346-347.

24. HML IV-l/b. 7. 1684. 8.

25. Soós I.: i. m. 519.

26. Uo. passim.

27. HML XII-3/a 29. k. 211.

28. Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Hort, Nagyfüged, Domoszló, Sár, Tarnaszentmiklós, Vécs, Visznek, Zaránk elnéptelenedése az adózás miatt történt. Soós I. : i. m. passim.

90