Bodó Sándor - Szabó Jolán (szerk.): Végvár és társadalom a visszafoglaló háborúk korában (1686-1699) - Studia Agriensia 9. (Eger, 1989)
Szabó Jolán: Heves megye falvai a visszafoglaló háború korában
1678 1682 1684 Makiár 34 81 53 Füzesabony 19 16 18 Egerszikszó 38 24 23 Kisbuda 11 10 11 Tiszahalász53Gyöngyössolymos43Gyöngyöspüspöki37Kápolna11Demjén22 21 Tiszanána34 44 Kerecsend 25 17 12 Felsőtárkány 30 36Bár nem minden évből maradtak pontos számadatok, így a táblázat sorai nem teljesek, annyit azonban megállapíthatunk, hogy az egri vár visszafoglalását megelőző években Eger közvetlen környezetében nincs jelentős népmozgás, a települések lélekszáma viszonylag állandónak vehető. Ezen megállapítás alól kivétel Makiár, ahol nagyobb eltérések mutatkoznak.6 Az Egertől 14 km-re délre fekvő település - ahogy a vármegyei jegyzőkönyvben megjegyzik „In faucibus Agrienses” - a törökök védelmét élvezve, a megye egyik legjelentősebb településévé vált.7 Nem csupán a családfők száma alapján a legnagyobb, hanem ennek megfelelően az évi földesúri szolgáltatása, és az állami adó alapját képező portaszáma is a legmagasabb/ Hasonlókat mondhatunk el az ekkor még Borsod megyéhez tartozó Felsőtárkányról is.1' Az összeírások feltüntetik azokat az elhagyott településeket is, melyek határát más, többnyire a szomszédos falvak lakói művelik, illetve használják. Ezek Nagytálya,1" Tihamér," Kiskompolt,12 Tiszahalász,1' Tiszahídvég," Felnémet,15 Szarvaskő,16 Cegléd17 és Szőlőske.16 Ezt a sort ki kellene még egészíteni azon falvakkal, melyek szintén lakóiktól elhagyottak voltak a török kiűzését megelőző időszakban ahhoz, hogy képet kaphassunk a háború előtti állapotokról. Ezt azonban nem tudjuk pontosan meghatározni, ugyanis a rendelkezésre álló forrásanyag meglehetősen hézagos, s a meglévők adatai talán nem is mindig felelnek meg a valóságnak. Erre látszik utalni az egyébként legrészletesebbnek mondható 1682-es urbárium, ahol maga az összeíró jegyzi meg, hogy nem mindig a helyszínen végezte munkáját: „A Tisza Nánaikat semmiképpen föl nem vehettem, számát sem tudhatom külömben hány Gazda Em- berbül áll, hanem egy levélből írtam, hogy kilencz ekés Emberbül áll, s az Úr eő Nagysága fundusán nyólcz Nemes Ember lakik, Sellyér 17”.w így kellő óvatossággal csak becsülni tudunk. Azokat a településeket számítjuk csak, melyek hosszabb időszak adatai alapján lakatlanok, és így mintegy 20 falu volt a megyében korszakunk kezdetén elhagyott.2" Az 1686 decemberében készített, az egész vármegyére kiterjedő portális összeírás már a pusztulás képét mutatja.21 Az első (gyöngyösi) járás 27 településén összesen 22 3/4 porta van, de az összeírás végén megjegyzik, hogy 8 porta kivételével (6 Gyöngyösön, 2 Gyöngyöspatán) valamennyi megégett és elha86
